A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) és az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenleg a különböző szabályozásokon dolgozik a tengerfenék bányászatára vonatkozóan.
Amíg az előírások nem hatályosak, addig a tengerfenéken történő bányászat tilos. Ugyanakkor, amennyiben az előterjesztéseket elfogadják, úgy 2023 júliusától már engedélyezni lehet a kitermelést.
A Lisszabonban jelenleg is zajló ENSZ óceáni konferencián az óceánok biológiai sokféleségének pusztítása miatt aggódva a csendes-óceáni szigetország, Palau és Fidzsi-szigetek közösen kértek haladékot a születőben lévő ipartól. Az óceániai állam, Palau elnöke, Surangel Whipps kijelentette, hogy országa számára az iparág engedélyezése egyszerűen "nem éri meg a kockázatot", és egyúttal felkérte a többi jelentlévő kormány képviselőjét is, hogy közösen állják útját a mélytengeri kitermelésnek.
A hónap elején egyébként Chile is 15 éves moratóriumot kért a szabályozás elfogadására, hivatkozva a környezetvédelmi aggályokra és elegendő tudományos adat hiányára.
A G7-országok a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy szigorú környezetvédelmi ellenőrzésekkel konrollálnák az iparágat, és csak abban az esetben járulnak hozzá a bányászati projektekhez, amennyiben azok nem károsítják súlyosan a tengeri környezetet.
Azonban úgy tűnik, hogy
nem minden nemzet számára ugyanolyan fontos a vizi élővilág biztonsága, például Kína kifejezetten támogatja és sürgeti a kitermelés elindítását.
Több óriásvállalat is az iparág ellen szólalt fel. A Google, a BMW és a Samsung például az elsők között írták alá a World Wildlife Fund felhívását a mélytengeri bányászat moratóriumáról, és egyre több szakértő vélekedik úgy, hogy nem lehet elég szigorú szabályozást alkotni ahhoz, hogy elkerüljék a mélytengeri kitermelés élővilágra gyakorolt pusztító következményeit.
A költségek meghaladják a rövid távú előnyöket. Meg kell nyomnunk a stop gombot."
– mondta a neves oceanográfus, Sylvia Earle.