Hazánk fővárosának huszonhárom kerülete közül 2017 januárja óta minden hónapban dobogós helyen végzett a XIII. kerület a vállalat budapesti kerületek iránti érdeklődési adatai szerint. Mindössze tíz olyan hónap volt, amikor az ingatlanvásárlók más kerületet preferáltak leginkább, ebből összesen két alkalommal csúszott a harmadik helyre a kerület.
A legnagyobb versenytársnak Zugló számít, de a II. és a XI. kerület is volt már keresettebb a XIII. kerületnél.
A XIII. kerület 11,33 négyzetkilométeres területével a 15. a budapesti kerületek között, összesen körülbelül 120 ezer lakosa van, így ez a városrész a főváros negyedik legnépesebb közigazgatási egysége. A többi kerülettel szemben a XIII. kerület nem kapott egységes elnevezést, Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros, Vizafogó városrészek alkotják, valamit ide tartozik a Népsziget déli része is, 2013-as elcsatolásáig pedig még a Margitsziget is a kerülethez tartozott.
Az egykori, vidékies jellegű kültelek a 20. századra már Magyarország legfontosabb gépipari központja lett,
itt épült az ország első nyugati stílusú bevásárlóközpontja, napjainkban pedig az ingatlanállományt vizsgálva az egyik legváltozatosabb kerületté vált.
Angyalföld
Angyalföld rendkívül sokféle körzetből áll, Lőportáldűlő például a 20. század elejéig teljes egészében katonai célra használt terület volt. Aki Angyalföldre költözne tíz- és négyemeletes panelházak lakásai közül választhat, de népszerű a családi házas övezetet kedvelők körében is, valamit számos újépítésű lakópark épült és épül ezen a területen. A Váci út környéke teljes átalakuláson esett át, irodaházak, kereskedelmi egységek és lakóparkok emelkedtek az egykori ipari épületek helyén.
A kerületben 2021-ben
az eladott ingatlanok értéke több mint 5 milliárd forint volt.
Az adatok alapján az átlagos négyzetméterár 791.756 forint volt. Az országos szinten tapasztalható áremelkedés a XIII. kerületet sem kerülte el, 2022 első 5 hónapjának értékesítési adatai szerint eddig a budapesti kerületek közül a XIII. kerületben történt a legtöbb ingatlantranzakció, amelyek alapján 942.499 forintra nőtt az átlagos négyezetméterár, köszönhetően a növekvő számú újépítésű ingatlannak, amely felfelé húzza az átlagárakat. A kerület angyalföldi részén kelt el a legalacsonyabb négyzetméterárú – 361.405 forint/négyzetméter - ingatlan, egy 59,5 négyzetméter nagyságú, Frangepán utcai téglalakás, 21,5 millió Ft-os áron.
A négyzetméterenként több mint egy milliót kóstáló, 2022-ben eddig a legdrágábbnak számító magyar panellakás szintén a XIII. kerületben, de az újlipótvárosi részen talált új tulajdonosra. A Pozsonyi úti, jó állapotú, 36 négyzetméteres lakásért 39 milliót kaptak az eladók.
Az idei első negyedév legdrágábban vevőre talált panellakása is Újlipótvárosban található,
egy Kárpát utcai 61 millió forint értékű, 80 négyzetméteres, jó állapotú ingatlan, 762.500 forintért négyzetméterenként.
Újlipótváros
Újlipótvárost 1950-ben csatolták a kerülethez, déli részén a '20-as, '30-as években épített, kedvelt, belső udvaros lakóházak alkotnak egységes városképet, északi felén pedig keveredve találhatnak az érdeklődők belső udvaros házakat, panelépületeket, valamint lakóparkokat is.
A XIII. kerület legmagasabb áron értékesített ingatlana szintén itt található,
egy Garam utcai, 105 négyzetméteres, újépítésű lakás, ami 241.185.000 fortintért kelt el, ez kiugróan magas, 2.283.948 forintos árat jelent négyzetméterenként.
Budapesten ez a kerület számít az újépítésű ingatlanok fellegvárának, hiszen 2022 második negyedévében itt adták el a legtöbb fővárosi, újépítésű ingatlant, összesen 417 darabot, átlagosan 1.119.392 forintos áron négyzetméterenként. A második negyedévben meghirdetett projektek alapján összesen 6.002 darab lakásról beszélhetünk a kerületben, amelynek már csak a 14 százaléka vár vevőre.