Nyolc éve tartó folyamatnak van vége a lakáspiacon

Építkezés házépítés stock - XIII. kerület és IV. kerület és Dagály uszoda 2í16 február 26-án

Sokasodnak a kockázatok és az inflációs mellékhatások a lakáspiacon, ahol a dráguló hitelek miatt a kereslet csökkenésére, a visszafogott építési és vásárlási kedv miatt már rövid távon lassulásra van esély.

Kifutóban van a lakáspiacon a Covid idején elhalasztott és az emelkedő hitelkamatok miatt előrehozott kereslet árfelhajtó hatása, miközben megint 40 százalék feletti arányú a befektetői jelenlét. A magas infláció miatt a pénz egy része az ingatlanokban keres menedéket. Sok befektető viszont eladóként vált aktívvá, mert éppen most váltja pénzre a korábbi lakásvásárláson elért hozamot, az elmúlt időszak rekord-árnövekedésének hasznát - írja a VG.

Minderről a VG Podcastnak nyilatkozott Tancsics Tünde, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője. A lakáspiaci riportjairól ismert kutatóközpont szakértője kifejtette:

a lakáspiac óhatatlanul lassulni fog, mostanra megérkezik a kereslet visszaesése, a 2014 óta tartó növekedésnek immár minden jel szerint vége van.

Az első negyedév és az előző év még rekord-árnövekedésekkel telt, miután egyszerre érkezett meg a piacra a pandémia idején elhalasztott és a növekvő hitelkamatok elől menekülő, előrehozott vásárlásokban jelentkező kereslet. A zömében hitelből megvalósuló lakáscélú vásárlásokat a dráguló hitelek és a folyamatosan emelkedő árak nehezítik. Az ingatlanok Budapest után immár vidéken is jelentősen túlértékeltek – emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank jelentésére Tancsics Tünde.

Az elemző kifejtette, hogy nem tartja reális víziónak a lakásárak csökkenését.

Hozzátette, hogy nominális értelemben semmiképp, sőt 10-12 százalékos infláció mellett az árak még emelkedni fognak, de reálértelemben már elkezdődhet egy fokozatos értékcsökkenés a lanyhuló kereslet mellett.

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

A lakáspiac jövője szempontjából a kamatok alakulása meghatározó, a jegybanki kamatemelések átgyűrűzhetnek a lakáshitelekbe, és ha az inflációnak nem sikerül gátat szabni, akár két számjegyűvé is válhatnak.

Láttunk már hasonlót 2008-ban – mondta a szakértő –, amikor a kamatok emelkedése nagyon gyenge lakáspiaci kereslettel járt együtt. A vásárlási kedvet csökkenti a gazdasági folyamatok bizonytalansága, a reálbér-növekedést elértéktelenítő infláció miatt a vevők és az építkezők is egyre óvatosabbak. Az építőanyagok drágulását, az ellátási láncok akadozását a Covid után a háború tovább fokozta.

Az állami támogatások meghosszabbítását egyre többen sürgetik, amire az eddigi kormányzati kommunikáció szerint jó esély van. Továbbá a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítására is nagy szükség lenne, ami nélkül megrogyhat az építési piac.

Ami kétségtelen, hogy nagyon fontos lenne az energetikai korszerűsítések támogatása, de a romló gazdasági helyzet a zöldcélkitűzések megvalósítása ellen hathat – fogalmazta meg kétségeit a kutatóközpont elemzője.