Súlyos betegségeket is okozhatnak egyes gyógynövény-készítmények, szigorodik a szabályozás

Az adaptogén gyógynövények növelik a test ellenálló képességét

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács már második alkalommal jelentette meg a Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben című kiadványát, mely ingyenesen letölthető a szervezet honlapjáról. E vegyületek májkárosodást okoznak, és úgy kerülhetnek bele a gyógynövény- termékekbe, ha olyan gyomok, gyomdarabok keverednek betakarításkor a gyógynövények közé, amelyek tartalmaznak ilyen anyagokat. Fontos, hogy a megengedett határértékek júliustól változnak az Európai Unióban, de a tagállamok annál szigorúbb szabályokat is előírhatnak.

A Schmidt Péter által írt kiadványban a probléma történetéről is szó esik, hiszen már az 1970-es években összefüggésbe hoztak bizonyos pirrolizidin alkaloid (PA) vegyületeket tartalmazó gyógynövényes készítményeket az emberi szervezetben kialakult májkárosodással - emeli ki a Magyar Mezőgazdaság szakcikke. Ezekre főként csecsemők, kisgyermekek és krónikus májbetegségben szenvedők esetén derült fény, és néhány esetben a beteg halálához vezettek.

Egy, az előző évtizedben végzett felmérés szerint 100 ezer bevizsgált gyógynövénytétel 36 százalékában volt kimutatható a 28-féle PA valamelyike.

Németországban ezért 2013-ban felhívták a fogyasztók figyelmét a PA-tartalmú gyógyteák hosszú távú fogyasztásának a veszélyeire, illetve a gyártók megoldásokat kerestek a termékekben lévő PA-tartalom csökkentésére. Az idő előrehaladtával a helyzet sokat javult, de a szabályozás is szigorodott.

Illusztráció Forrás: 123rf.com

A 2022. július 1-jétől hatályos 2020/ 2040/EU rendelet

• maximálisan 200 µg összes PA/kg mennyiséget határoz meg szárított, teakészítésre szánt növények esetében. Kivétel ez alól a rooibos, az orvosi citromfű, a közönséges ánizs, az orvosi kamilla, a borsmenta, a kerti kakukkfű és a citromverbéna (valamint ezek keverékei), melyekre 400 µg határérték vonatkozik,
• a gyermekek számára készült teakeverékekre ennél jóval szigorúbb, 75 µg PA/kg határértéket írtak elő,
• szárított fűszernövényeknél 400 µg a legmagasabb megengedett szint, kivétel a borágó, a lestyán, a majoranna, a szurokfű, valamint ezek keveréke, azokban 1000 µg a határérték.

A tagállamokban ennél szigorúbb határértékeket is meghatározhatnak, tehát exportra termelt gyógynövénytételek esetén fontos ismerni a célország szabályozását is.

A gyomokból származik

A termesztett gyógynövénytételek elsősorban a kultúrnövénnyel együtt betakarított gyomok útján szennyeződhetnek. A magyarországi szántóföldi termesztésben gyakori gyomfajok a fészkes virágzatúak (Asteraceae) és az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjához tartoznak. Előbbiek közül a legveszélyesebbek az aggófű (Senecio) nemzetség fajai, magas PA-tartalmuk, elterjedtségük és szaporaságuk miatt.

Illusztráció Forrás: 123rf.com

Az ismert PA-vegyületeknek mintegy felénél bizonyított az egészségi kockázat. Ezek emlősállatokban és az emberben súlyos májkárosodást okoznak, egy részüknek ezenkívül hosszú távon rákkeltő hatást is tulajdonítanak. A PA-vegyületek elsősorban a közvetlenül vagy tea formájában fogyasztott termékek esetén jelentenek kockázatot, mert a kivonatokból az alkaloidok ioncserével eltávolíthatók, vagy a megfelelő extrakciós közeg megválasztásával a szennyezés elkerülhető.

PA-tartalmú növények

A következő fajok jelenléte okozhat jelentős PA-szennyezést a betakarított gyógynövényeknél: közönséges aggófű (Senecio vulgaris), parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis), apró nefelejcs (Myosotis stricta), parlagi kunkor (Heliotropium europaeum), mezei gyöngyköles (Lithospermum arvense), tavaszi aggófű (Senecio vernalis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), sédkender (Eupatorium cannabinum), martilapu (Tussilago farfara), réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum), enyves aggófű (Senecio viscosus), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), orvosi atracél (Anchusa arvensis), közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), tarka nefelejcs (Myosotis discolor).