Hét éve ül börtönben egy tengeri kincsvadász, de nem árulja el, hova rejtette el az aranyat

Open treasure chest filled with gold coins / HIgh contrast image

A tengerek mélyén több tízmilliárd dollár értékű kincs található, és elsőre úgy tűnhet, a kincsvadászok élete csupa irigylésre méltó izgalom és kaland. Ez azonban messze nincs így, ha megnézzük a valódi kincsvadászok történeteit. Van, aki évek óta börtönben ül, mert nem hajlandó elárulni a megtalált aranyat.

Valószínűleg sokak fejében megfordult már, hogy milyen elképesztően izgalmas és kalandos lehet a valódi kincsvadászok élete. A filmek és a regények azonban messze nem az igazságot ábrázolják.

A tényleges kincsvadász életmód ugyanis rendkívül költséges és kockázatos.

Olyannyira, hogy egy híres kincskereső már hét éve ül börtönben, mert nem hajlandó elárulni, hova rejtette a zsákmányát – derül ki a Növekedés.hu összefoglalójából.

Börtön az aranyért

Napjaink valószínűleg legérdekesebb kincsvadász története a most 70 éves Tommy Gregory Thompson nevéhez fűződik. A férfi ugyanis a csapatával megtalálta a történelem egyik legnagyobb kincsét, amely az óceán mélyén feküdt.

Illusztráció az SS Central America elsüllyedéséről

Ez volt az SS Central America nevű hajó rakománya, amely 1857-ben süllyedt el, Karolina partjainál. A sokszor csak aranyhajóként emlegetett jármű hatalmas vagyont, mintegy három tonna aranyat rejtett.
2000-ben viszont Thompson vállalata eladott 532 aranyrudat és több ezer érmét, összesen 50 millió dollárért. A férfi állítása szerint a pénz jelentős része a jogi költségek fedezésére és a bankhitelek törlesztésére ment el.

A probléma viszont az volt, hogy Thompson és csapata számos befektetőt bevont a kincsvadász projektjébe, akik később semmit nem láttak a pénzükből.

2005-ben be is perelték a férfit, akinek végül a hatóságok elől kellett menekülnie, miután egy bíró elfogatási parancsot adott ki ellene. Végül 2015-ben fogták el egy szállodai szobában, ahol 425 ezer dollárnyi készpénzt foglaltak le tőle.

Múzeumban kiállított aranyrudak az SS Central America kincseiből Forrás: Getty Images/2003 Getty Images/Spencer Platt

Végül Thompson börtönbe került, ahol már hét éve ül. A történet legérdekesebb része, hogy

a férfi bármelyik nap távozhatna a börtönből, csupán el kellene árulnia, hova rejtett 500 aranyérmét.

Thompson azonban makacsul hallgat. Mindeközben pedig minden egyes nap ezer dolláros bírságot is kap a titkáért – vagyis 2015 óta már több mint 2 millió dollárnyi büntetést vett magára hallgatásért.

Kalandok helyett költségek

Ez a példa is jól mutatja, hogy a kincsvadászok élete korántsem könnyű. Ha ugyanis valaki meg is talál egy ismert vagy kevésbé ismert kincset, egyáltalán nem biztos, hogy meg is tarthatja azt. Az ENSZ becslései szerint világszerte nagyjából 3 millió felfedezetlen hajóroncs található a tengerek és óceánok mélyén.

Ezek közül száznál is több roncson a rakomány értéke meghaladhatja az 50 millió dollárt.

Utóbbiak közül is kiemelkedik például az 1694-ben elsüllyedt HMS Sussex nevű hajó, amely 3,1 milliárd dollár értékű arannyal tűnt el a Gibraltári-szoros közelében.

A kincsvadászoknak azonban a tudósok sem örülnek. Gyakran épp ezért nem is árulják el, mekkora vagyonnal süllyedt el egy-egy hajó. Ha ugyanis kalandorok tömegei indulnak meg a kincsért, azzal az értékes leleteket is tönkretehetik.

A valóságban nem is olyan kalandos a kincsvadászok élete Forrás: Shutterstock

Összességében látható, hogy a földbe ásott kincsek feltárása sokkal vonzóbb a kortárs kincsvadászok számára. A vízfelszín alatti roncsok feltárása ugyanis hatalmas költségekkel jár. Míg a szárazföldön akár egyetlen fémdetektorral és egy ásóval is lehet kincset keresni, a víz alatti zsákmányok feltárása és felszínre hozatala speciális eszközöket és felkészült csapatot igényel.

Jó példa minderre a Columbus-America Discovery nevű csoport, amely Dél-Karolina partjainak közelében hozott felszínre 40 millió dollár értékű aranyat.

Sokáig viszont nem örülhettek a zsákmánynak, mivel a pénzük teljes egésze elment a későbbi pereskedésekre.

Ahogy ugyanis előkerült a kincs, azonnal közbeléptek az amerikai és brit vállalatok, melyek jogelődjei 135 éve biztosították az aranyat, maguknak követelve a vagyont.

Illusztráció Forrás: Pixabay

Titkolózó kincsvadászok

Éppen ezért igen gyakori, hogy a kincsvadászok nem is árulják el, hogy pontosan melyik hajóból származott a zsákmány. Például az 1994-ben alapított Odysses Marine Exploration nevű vállalat

rátalált egy roncsra, amely 500 millió dollár értékű aranyat és ezüstöt rejtett.

Bár nem árulták el, pontosan melyik hajóról származott a kincs, nem sokkal később kiderült, hogy a Nuestra Señora de las Mercedes nevű spanyol fregattról van szó, amely Portugália közelében süllyedt el, 1804-ben.

A spanyolok azonnal bíróságon követelték maguknak a kincset, és a pereskedés végén az Odyssey kincsvadászainak át kellett adniuk a felhozott nemesfémet Spanyolországnak. Emellett pedig még egymillió dolláros büntetést is kaptak. Nem sokkal később be is jelentették, hogy teljesen felhagynak a kincskereséssel.

Nemcsak kockázatos, de nagyon költséges is a tengeri kincskeresés Forrás: Shutterstock

Jól látszik, hogy a tenger mélyén rejlő kincsek vonzereje ellenére egyáltalán nem olyan nagy kaland a kincsvadászat.

Nagy valószínűséggel tehát az óriási vagyonok jelentős része örökre a mélyben fekszik majd.

S hogy pontosan mekkora vagyonról van szó? Ezt csak megbecsülni lehet, de a szakértők véleménye szerint a teljes összeg akár a 60 milliárd dollárt is elérheti.