Las Vegas városának története 1905-ig nyúlik vissza, amikor a térségbe megérkezett a Union Pacific vasútvonala, és egyes közeli földterületeket elárvereztek. Las Vegast 1911-ben nyilvánították várossá.
Ekkor azonban a település még messze állt attól, hogy a ma ismert globális kaszinóközpont legyen.
Nevada állam ráadásul 1910-ben be is tiltotta a szerencsejátékot, vagyis a játékosok illegális kaszinókba kényszerültek a térségben.
Mire azonban Nevada 1931-ben ismét legalizálta a szerencsejátékot, a szervezett bűnözés már megvetette a lábát a városban.
Kattintson a képre, és lapozza végig a galériát Las Vegas múltjáról!
A feltörekvő város fejlődését a nagy gazdasági világválság sem akasztotta meg érdemben. 1931 és 1936 között épült meg ugyanis a Hoover-gát, Arizona és Nevada állam határán (részben épp a gazdasági nehézségekből való kilábalás részeként, ahogy akkoriban sok nagyberuházás is ezért valósult meg). Ennek köszönhetően építőmunkások sokasága áramlott a városba, lehetővé téve, hogy Las Vegas elkerülje a gazdasági katasztrófát.
A szerencsejáték legalizálása pedig további lendületet adott a település gazdaságának.
Las Vegas egyre vonzóbb célállomássá lett, nem csak a gazdag játékosok, de a turisták és a szerencsét próbáló egyszerű emberek számára is.
A "bűnös város" (sin city) elnevezést azonban nemcsak a szervezett bűnözés intenzív jelenléte miatt ragadt a városon.
Legalább ilyen híres volt a Block 16 nevű terület, amely Las Vegas legfontosabb vöröslámpás negyede volt.
Itt az illegális prostitúció mellett az illegális alkoholmérés is virágzott az alkoholtilalom idején. A Block 16-ot végül az amerikai hadsereg zárta be 1941-ben. Ekkoriban két gengszter, Bugsy Siegel és Meyer Lansky irányították a város kaszinóit és szállodáit. Hozzájuk köthető például a Flamingo vagy a Tropicana megalapítása is.
Az 1960-as évekre a város már világhírű kaszinóközpontnak számított. Emberek milliói özönlöttek Las Vegas kaszinóiba, abban reménykedve, hogy hatalmas vagyonnal térhetnek haza onnan.
Ebben az időszakban a szervezett bűnözés is konkrét fejlesztésekkel járult hozzá a város ma ismert képének kialakulásához.
Az 1950-es és 60-as években a maffiózóknak köszönhetően épültek meg olyan jelentős létesítmények, mint a Sahara, a Sands, a New Frontier vagy a Riviera.
A szervezett bűnözésből származó pénzeket pedig ekkor már nagyon széles körből érkező, legális források is kiegészítették.
A Wall Street-i bankok mellett olyan befektetők is megjelentek a városban, mint a szakszervezeti nyugdíjalapok, a mormon egyház vagy a Princeton Egyetem alapítványai.
A turisták pedig elárasztották a települést. 1954-ig évente 8 millió látogató fordult meg Las Vegasban, és olyan sztárok léptek fel a városban, mint Frank Sinatra vagy Elvis Presley.
Az évtizedeken át tartó fejlődés 1989-ben vett aztán újabb fordulatot. Ekkor a régóta kaszinófejlesztőként dolgozó Steve Wynn megnyitotta a Mirage-t, a város első modern óriáskomplexumát.
A következő évtizedekben Las Vegas szórakoztató-központja,
az úgynevezett Las Vegas Strip nagy átalakulásokon ment keresztül.
A régi kaszinók helyét fokozatosan átvették azok a komplex létesítmények, amelyek esztétikailag az ókori Rómából, Egyiptomból, Párizsból, Velencéből vagy New Yorkból merítettek ihletet.
Eközben a kaszinó- és szórakoztatóipar maradt Las Vegas fő gazdasági ereje és munkaadója. A növekedést pedig még a 2008-as pénzügyi válság sem tudta érdemben visszafogni. Amikor a válság idején a lakosok recesszióval, növekvő munkanélküliséggel, valamint az ingatlanpiac összeomlásával néztek szembe, Las Vegas még mindig közel 40 millió látogatót fogadott.
Az adatok szerint 2019-ben, csak Las Vegasban közel 200 ezer nyerőgép működött, 2020-ban pedig a Las Vegas Strip 13,6 milliárd dollárnyi összbevételt termelt.
Ebből mintegy 5 milliárd dollár származott szerencsejátékból.
2019-ben, a koronavírus-járvány előtt, az összbevétel 18,5 milliárd dollár volt.
Egy átlagos, úgynevezett Big Strip kaszinó (ezek az igazán nagy létesítmények a központban) 2020-ban 12,9 milliárd dolláros bevételt produkált – ebből 4,5 milliárd dollár származott szerencsejátékokból.
A legutóbbi adatok szerint idén júniusban a város szerencsejátékból befolyó bevételei 22,7 százalékkal emelkedtek májushoz képest, elérve a 723,8 millió dollárt.
Mindeközben a városban mért teljes látogatószám 3,32 millió fő volt, ami 11,9 százalékkal haladta meg a tavaly júniusi szintet.
Bár a létesítmények számára a szerencsejáték-bevételek a legfontosabbak, egyéb csatornákon keresztül is hatalmas összegeket keresnek az óriás komplexumok. Nevada állam statisztikái szerint 2021-ben a Las Vegas Strip létesítményei 4,8 milliárd dollárnyi bevételt kerestek szerencsejátékból (48,03 százalék), 2,3 milliárd dollárt szobakiadásból (23,29 százalék), 1,07 milliárd dollárt étel- és 657 millió dollárt italeladásokból (10,74 és 6,58 százalék). Emellett 1,1 milliárd dollár származott "egyéb" bevételekből (11,3 százalék), például használaton kívüli létesítmények bérbeadásából.
Végül Las Vegas híres a különleges esküvőiről is. Olyannyira, hogy Vegasban tartják a legtöbb esküvőt (évi több mint 100 ezret) az Egyesült Államokban – a második helyen Hawaii áll 25 ezerrel. Ezzel a város esküvőiparának mérete mintegy 2 milliárd dolláros.
Las Vegas története tehát szinte az alapításától összefonódik a szerencsejátékkal. Noha az elmúlt évtizedekben több más országban is emelkedtek fel kaszinóparadicsomok, Las Vegas hírneve továbbra is töretlen.