Mutatjuk, mikre érdemes figyelni a fiataloknak az első otthon kiválasztásakor

2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el. Ennek kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértője az első otthon kiválasztásához gyűjt támpontokat a változó piaci környezetben.

Az Európai Unió átlagában 2006 és 2019 között folyamatosan csökkent, majd 2020-ban, feltételezhetően összefüggésben a koronavírus-járvánnyal, ismét növekedésnek indult, tavaly pedig 26,5 éves életkorral (nők 25,5, férfiak 27,4 év) stagnált a szülői otthon elhagyásának átlagos időpontja.

Az Eurostat adatai alapján az egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetőek meg, északról-délre és nyugatról-keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora. 2021-ben a svéd fiatalok átlagosan 19 évesen kezdtek önálló életet, míg a portugálok egészen 33,6 éves korukig vártak az elköltözéssel.

A magyar fiatalok átlagos életkora az elköltözés időpontjában 2021-ben 0,1 évvel, 27,3 évre csökkent, ezzel továbbra is az Európai Unió tagállamainak középmezőnyében helyezkedünk el.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng"

– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Új szempontok és dilemmák

Arra, hogy milyen az ideális első otthon, univerzális válasz nem létezik, mert élethelyzettől, elvárásoktól és lehetőségektől függően számos objektív és szubjektív szempontot kell mérlegelni az elköltözőknek, hiszen mást jelent az ideális lakás, esetleg ház egy egyedülálló fiatalnak vagy párnak, akik ráadásul lehet, hogy éppen gyerekvállalás miatt költöznének első önálló otthonukba.

Magyarországon átlagosan háromszor költözünk életünk során, ezért alapvetően érdemes az első otthon kiválasztásánál hosszabb időtávon is előre tervezni.

A jelenlegi gazdasági környeztetben a korábbiaknál is fontosabb szempont lehet az adott ingatlan hosszútávú fenntartási költsége, értékállósága és jövőbeli értéknövekedése, ezért továbbra is jó választásnak bizonyulhatnak a munkahelyekhez közeli, jó infrastruktúrájú, ám zöldövezetben fekvő ingatlanok, azonban ezeken belül is preferáltabbá válhatnak a modern hűtési-fűtési rendszerekkel felszerelt, korszerű hőszigetelésű otthonok.

Örök kérdés, hogy használt vagy új építésű legyen a lakás

A fenntarthatósági szempontok egyértelműen az újlakások felé billentik a mérleg nyelvét, ugyanakkor a használt ingatlanokat jellemzően kedvezőbb árfekvésük teheti jobb választássá. Az újépítésűek kapcsán továbbra is igaz, hogy a beruházás minél korábbi szakaszában, akár tervasztalról vásárolva érhető el a legjobb vételár, míg egy használt lakás felújítása esetén az esztétikai munkálatok helyett előtérbe kerülhetnek a rezsiköltségeket csökkentő beruházások, mint a fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés vagy nyílászárók cseréje.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az otthoni munkavégzés elterjedése, ami a fiatalabb korosztályt feltételezhetően nagyobb mértékben érinti, szintén az alacsonyabb rezsiköltségű és otthoni munkavégzésre alkalmas ingatlanok iránt növelheti a keresletet.

Az agglomerációs ingatlanok árelőnye az elmúlt években itt megfigyelhető robbanásszerű drágulás következtében jelentősen lecsökkent, és az ingázás költsége is fontos szempont lesz ebben a szegmensben - áll az elemzői közleményben.