Évtizedek óta nem tapasztalt az ársokk az eurózónában. A pénzromlás üteme elérte a 9 százalékot, s az év hátralévő részében is kitart a drágulás. Olyannyira, hogy pénzpiaci szakértők szerint az ősz beköszönte a vágtató, vagyis a két számjegyű infláció korszakát is jelenti. A rekordmagas infláció hátterében az ukrajnai háború miatti energiaválság és az Oroszországból érkező földgázkiesés áll, utóbbiak tovább gerjesztik a pénzromlást, és ezzel együtt a kamatokat is. A fogyasztói árakat leginkább az energia hajtotta fel, az előző évhez képest csaknem 40 százalékos emelkedéssel. Az élelmiszerek és az alkohol áremelkedési üteme csaknem 10 százalékra gyorsult a júniusi majdnem 9-ről július végére.
Vannak érzékelhető jelei egy küszöbön álló esetleges recessziónak is: a német gazdasági növekedés megtorpant, illetve néhány ország, köztük Portugália (-0,2 százalék), Litvánia (-0,4 százalék) és Lettország (-1,4 százalék) gazdasági teljesítménye máris zsugorodott.
A rekordszintre emelkedő fogyasztói árak egyre nagyobb nyomás alá helyezik az Európai Központi Bankot. Miközben az EKB elvben kénytelen lesz további kamatemelésekkel megakadályozni az inflációs várakozások kiépülését, addig a monetáris szigorítással még jobban lefékezi az európai gazdaságot.
Tovább rontja a helyzetet az olaszországi politikai instabilitás, hamarosan előrehozott választások lesznek, miután Mario Draghi lemondott. Az EU harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ahol is egekbe jutott az államadósság, és Itália államkötvényeit szinte csak az EKB vásárolja. De bajban vannak a görögök és a spanyolok is. A Goldman Sachs befektetési bank friss elemzése szerint az év hátralévő két negyedében technikai recesszióra számít, vagyis két mínuszos GDP is érkezhet. A Credit Suisse közgazdászai úgy tartják: az eurózóna gazdasági teljesítménye, vagyis GDP-je az idén 1-2 százalékkal eshet vissza, ha nem lesz orosz gáz, az infláció pedig ezzel párhuzamosan még legalább egy évig az EKB célja felett marad.