Eláruljuk, milyen okokból csökken a hazai új lakások mérete

Az ingatlanstatisztikák szerint az újépítésű lakóingatlanok alapterülete országos átlagban 2018 és 2022 között 11 négyzetméterrel csökkent és hasonló jelenség figyelhető meg a kiadásra kínált lakások esetében is. Az otthonok zsugorodásának jelenségét számos tényező befolyásolja. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a trend még folytatódhat, de akár meg is törhet.

Míg a Covid-járvány okozta megtorpanás után, 2022 első felében dinamikusan nőttek a lakbérek, a felkínált ingatlanok zsugorodása tartós trendnek bizonyul – mutatja a KSH–ingatlan.com-lakbérindexe.

A 2015-ös bázisévhez képest mostanra mintegy ötödével csökkent az átlagos bérlakások mérete,

miközben az ahhoz tartozó lakbér jelentősen emelkedett.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A statisztikák szerint a lakások és házak csökkenő alapterülete azonban nem csak a kiadásra kínált ingatlanokra, hanem az újonnan épült otthonokra is jellemző sajátosság.

Egy idén átadott lakás átlagosan körülbelül egy hálószobányival kisebb, mint egy három-négy éve épült hasonló.

Ugyanakkor vannak területek, ahol továbbra is nagy – illetve a korábbiaknál még nagyobb – ingatlanokat építenek, ilyen például a fővárosi agglomeráció. Ahonnan pedig az ide kiköltözők érkeznek, ott érezhető legjobban a lakóterek nagyságának mérséklődése. Az eleve jellemzően kisebb budapesti új lakások átlagterülete közel húsz százalékkal csökkent szűk négy év alatt.

Az adott évben épített lakások átlagos alapterülete az egyes régiókban Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0049.html

Ha az átlagok mögé is vetünk egy pillantást, akkor azt látjuk, hogy az új építések között szinte változatlan (35-37 százalék) a közepes, azaz a 60-100 négyzetméteres otthonok részaránya. Viszont a 100 négyzetméter felettieké 40 százalékról 32 százalékra esett, míg a 60 négyzetméter alattiaké 22-ről 33 százalékra nőtt 2018 és 2022 között - áll a közleményben.

E folyamat több tényező együtthatásaként alakult így. Ezek egyike lehetett, hogy a növekvő kivitelezési költségek ösztönözték a takarékosabb, az alapterületet jobban kihasználó építést. Ám Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennél jelentősebb ok volt, hogy ezekben az években az újlakás-állomány típusszerkezete is jelentősen megváltozott.

Erre utalnak az építés célját is rögzítő statisztikai adatok:

ahogyan nőtt az évek során az új lakások között azok aránya, amelyeket nem saját használatra szántak, úgy lettek azok egyre kisebbek.

Új lakások mérete és az építtető céljai Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0034.html

Több éves pangás után 2014 környékén indultak újra a nagyobb városi társasházépítési projektek, és ahogy ezek beértek, úgy nőtt helyben az új lakások között a kisebbek aránya. Ez magyarázza a folyamat területi és időbeli egyenetlenségeit is: ahol nem indultak ilyen építkezések, ott az átlagos újlakás-terület is nagyobb maradt.

Az elemző azt is felidézi, hogy a bérleti piacon ez a folyamat a keresletre is visszahatott.

Amint megjelentek a kínálatban a nagy és drága családi házak mellett a megfizethetőbb, de ugyancsak önállóságot kínáló kisebb lakások, többen és könnyebben dönthettek a szétköltözés mellett.

Legújabban a fenntartási költségekben jelentkező változások lehetnek az ösztönzői annak, hogy a lakófunkciókat még hatékonyabban kihasználó, olcsóbb üzemeltetésű lakások szülessenek.

Az, hogy hol lehet az alapterület-kurtítás vége, megjósolhatatlan, de az aligha fenyeget, hogy gyorsan elérnénk az egyes lakáselemek jogszabályban (53/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) rögzített minimális méretét. Sőt, egy ilyen folyamat nem is feltétlenül töretlen. Valkó Dávid ugyanis emlékeztet, hogy nem csak az építtető vagy a majdani beköltöző szándékától, igényétől függ a megszülető ingatlanok átlagos alapterülete, hanem - az elmúlt évek tapasztalatai szerint - érzékeny az éppen támogató vagy gátló szabályozási környezetre is.

Cikkünk kiemelt képe illusztráció.