Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A technológiai és ipari miniszter ünnepi beszédében azt mondta: mindazon elkötelezettségre, tudásra és hozzáértésre, amit a magyar bányászat egésze jelent, minden eddiginél nagyobb szükségünk van.
Palkovics László kifejtette:
a világpiacon rendkívüli mértékben megdrágultak az energiahordozók, de már nem csak az a kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz és az olaj, hanem az is, hogy meg tudjuk-e szerezni ezeket, ezért a kormány legfontosabb feladata, hogy gondoskodjon Magyarország energiabiztonságáról.
Emlékeztetett: a hosszabb távú megoldás érdekében hét pontos intézkedési tervet fogadtak el, ennek része a mátrai erőmű blokkjainak újraindítása, a hazai lignit- és barnaszén-kitermelés fokozása, valamint a hazai gáztermelés növelése, másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre.
A miniszter ismertette: a mátrai erőmű tavaly a hazai villamoserenergia-termelés mintegy egytizedét adta, ez a következő években további beruházásokkal növelhető, ezzel párhuzamosan a lignitbányászat felfuttatására is sor kerülhet 2025-ig, az erőmű tervezett bezárásáig.
A magyarországi lignitkitermelés fokozatos lépésekben haladva ismét elérheti a közel hatmillió tonnás szintet évente, a barnaszén bányászata pedig az átlagos 50 ezerről akár évi 280 ezer tonnára is emelhető - mondta, hozzátéve, jelenleg dolgoznak a bányászati intézkedési terven.
Palkovics László kitért arra is, hogy
a belföldön kitermelt szénhidrogének mennyiségének növelését célozza a Corvinus projekt, és itt is fontos szempontnak nevezte, hogy a munkában a helyi vállalkozók is lehetőséget kapjanak.
A technológiai és ipari miniszter hangsúlyozta: a klímacélok továbbra is fókuszban maradnak.
A tárcavezető gazdasági sikerekről is beszámolt, mondván, a járványt követő visszaesés után tavaly már 7,1 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, és az idén is gyorsabb a növekedés az uniós átlagnál, a beruházások kiemelkedően magas értéket értek el, a munkában állók száma pedig rekordot döntött, már több mint 4,7 millióan dolgoznak.
Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a József Attila Művelődési Központ színháztermében tartott ünnepségen arról beszélt, hogy
a bányászatnak nemcsak a gazdaság, de a hagyományok, a kultúra alakításában is mindig nagy szerepe volt, ennek fontos része a dolgozók iránti tiszteletet és megbecsülést szimbolikusan is kifejező bányásznap.
Kitért rá, hogy az utóbbi években gyakran temették a bányászatot, ezt felülírta az energiaválság, és égetően fontosnak nevezte a szakember utánpótlás biztosítását a szakmunkásoktól a mérnökökig.
Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)elnöke felidézte, hogy 1861-től a Salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. tevékenysége teremtette meg a folyamatos nógrádi szénbányászat kezdetét, majd olyan cégek hoztak innovációt, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű rt., később a nógrádi szénbányák, a kályhagyár, a salgótarjáni üveggyár, de idekapcsolódik a MÁV egyik első vasútvonala is. Furcsa helyzetnek nevezte, hogy a jelenlegi extrém európai és világpiaci árak ismeretében a korábban legdrágábban kitermelt nógrádi szén versenyképes lenne a hihetetlenül megnövekedett piaci kereslet, és az abból fakadó áremelkedés miatt. Rabi Ferenc hangoztatta: az elmúlt évtizedekben az európai és hazai szakszervezetek azt képviselték, hogy az energiamixben szükség van a szénre, amennyiben azt sikerül környezetbarát módon hasznosítani.
Fekete Zsolt (Salgótarján, Szeretem! Egyesület-DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere, az esemény házigazdája elmondta, hogy a város példát mutat abban, hogy a hagyományokra büszkének kell lenni, emlékhelyek őrzik a bányászati múltat, és itt működik a földalatti Bányamúzeum, amelyet hazánkban elsőként, Európában másodikként hoztak létre.
A 72. Országos Bányásznap a Himnusszal kezdődött, majd egy perces néma főhajtással emlékeztek meg az elhunyt bányászokról Salgótarjánban.
