Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán közvetített felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított.
Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.
A miniszter közösségi oldalán megjelent közvetítés:
Arra is emlékeztetett, hogy
a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban volna Magyarország.
Közlése szerint a magyar kormány számára az energiaellátás biztonsága nem ideológiai vagy politikai, hanem "fizikai" kérdés, ezért az sem politikai kérdés, hogy honnan vásárolják az energiát.
Ezért a magyar kormány soha nem támogatott és nem is fog támogatni olyan szankciókat, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását, legyen szó atomenergiáról, olajról vagy gázról - szögezte le Szijjártó Péter.
Hozzátette,
ugyanezt az álláspontot fogja képviselni Magyarország azon a tárgyaláson is, amelyen az Európai Unió az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomag bevezetését tárgyalja.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében.
Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet kell fordítani a Török Áramlat biztonságára azért, hogy ne érhessék olyan incidensek, mint az Északi Áramlat-1-et és 2-őt.
A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását"
- emelte ki.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat-európai tározók töltöttségi szintje csupán az éves fogyasztás 23 százalékát fedezi.
Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található.
Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is.
Szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül - mondta. Szintén támogatják azt a projektet, amelynek keretében szélerőművek által termelt zöld villamos energia juthat el tenger alatti vezetéken keresztül Azerbajdzsánból Európába - tette hozzá.
Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg. Vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy új, 2400 megawatt kapacitású új atomerőművet épít a Roszatom vezette nemzetközi konzorcium közreműködésével - ismertette a tárcavezető, megjegyezve, hogy az új reaktorok 2030-ban lesznek üzemképesek.
Ebben a helyzetben a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan uniós szankciós csomagot, ami akadályozná a projekt megvalósítását"
- szögezte le Szijjártó Péter.
A tanácskozás napirendjén a zöld energiaátmenet fontosságáról is szó esett. Ennek során a TÁSZ tagállamai és megfigyelő országai beszámolnak a zöld energiaátmenettel kapcsolatos nemzeti prioritásaikról. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem irányában, ám meg kell akadályozni, hogy a zöldügyet politikai mozgalmak sajátítsák ki - tartalmazza a bejegyzés.
Cikkünk kiemelt képén: egy dolgozó a Török Áramlathoz tartozó egyik kompresszorállomáson.
