Az ENSZ szerint a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jognak számít. Afrikának a Szaharától délre fekvő részein azonban a lakosságnak csupán 39 százaléka él olyan területen, amely rendelkezik megfelelően kiépített vízvezeték-rendszerrel.
A vidéki térségekben pedig ez az arány 19 százalékra csökken.
Egy friss kutatás megvizsgálta az úgynevezett szubszaharai régiók vízhez való hozzáférését. Az adatok kifejezetten a helyben élők vízellátását mutatják, vagyis a vizsgálat adott személyek otthonaihoz csatlakoztatott ivóvízre vonatkozik.
A kutatásból kiderül, hogy az országokon belül és az országok között is jelentős eltérések mutatkoznak. Etiópiában például hatalmas különbség van az országon belüli vízellátásban. Míg a városi lakosság 75 fér hozzá biztonságos ivóvízhez, addig vidéken mindössze 5 százalékhoz jut el vezetékes víz.
Miközben tehát Etiópia Afrika egyik legnépesebb országa (2020-ban több mint 115 millió lakosa volt), addig az egyik legszegényebb állam is. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem csupán 890 dollár, és
Etiópia lakosságának mintegy 20 százaléka a szövetségi állam vidéki területein él. Vagyis hozzávetőleg 4,5 millió ember nem fér hozzá helyben elérhető vezetékes vízhez
– írja a Visual Capitalist.
A több mint 90 millió lakosú Kongói Demokratikus Köztársaságban azonban ennél is súlyosabb a helyzet, itt a vidéki lakosságnak kevesebb mint 1 százaléka fér hozzá helyben elérhető vízhez.
Ez azért különösen aggasztó, mert az ország rendelkezik a legnagyobb édesvízkészlettel Afrika országai közül.
A rossz infrastruktúra és a lokális konfliktusok által okozott károk miatt azonban a Kongói Demokratikus Köztársaságban több százezer ember így sem fér hozzá biztonságos, helyben elérhető vízhez.
Az otthonokba bekötött víz nélkül pedig az érintett lakosoknak nincs más választásuk, mint elgyalogolni a legközelebbi vízforráshoz, ott összegyűjteni, majd hazavinni a vizet.
Ez a teher gyakran a nőkre és a gyerekekre hárul,
ami viszont erősen befolyásolhatja az oktatáshoz való hozzáférési lehetőségüket.
Jó példa erre Csád, ahol a vidéki lakosságnak mindössze 2 százaléka fér hozzá bekötött vízhez. Az országban pedig az írni-olvasni tudás a nők körében mindössze 14 százalékos volt 2019-ben, az UNESCO adatai szerint. Csádban, 2019-ben, több mint 700 ezer iskoláskorú gyerek nem járt iskolába, és közülük csaknem 500 ezer lány volt.
Cikkünk kiemelt képe illusztráció.