Magyar tervezők is sikeres vállalkozást építhetnek a divat világában

Kiemelkedő sikettel mutatkoztak be a hazai tervezők és munkáik

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) budapesti rendezvényei nagy számban vonzzák a nemzetközi szakembereket és influenszereket, a magyar főváros már szerepel a divat nemzetközi térképén, és a digitalizáció terén is úttörő megoldásokat képvisel a szervezet. Forintos-Szűcs Anita vezérigazgató-helyettes a sikeres divat- és dizájnvállalkozás módszereiről és az Ügynökség szerepvállalásáról beszélt az Origónak.

Milyen lépések vezetnek ahhoz az ön meglátása szerint, hogy az évente a magyar fővárosban megrendezett eseményeken túl Budapest is olyan központi szerepet érhessen el a divat világában, mint New York, London, Milánó és Párizs?

Az MDDÜ-nek nem célja, hogy ötödik nagy divatfővárosként aposztrofálja Budapestet a Budapesti Közép-Európai Divathét (BCEFW) által. Mi az álmok kergetése helyett egy konzekvens stratégia mentén dolgozunk, ami mindig a realitások talaján áll, bár része az országimázs építés is.

Nem is szabad belépni a négy nagy város közé, ott ugyanis elképzelhetetlen összegek mozognak.

Ehhez az Ügynökség rendelkezésére álló forrás többszörösére lenne szükségünk. Az MDDÜ célja inkább az, hogy régiós központtá fejlessze Budapestet, és bekapcsolja a hazai divat- és dizájnipart a nemzetközi vérkeringésbe. Ebben nagyon jól haladtunk előre.

Kitűnő és követendő példa lehet számunkra Koppenhága is. Ez a város az elmúlt 15 év alatt nagyon jól felépítette magát, hiszen az ötödik, ráadásul a másik négynél fenntarthatóbb szemléletű divatfővárossá lépett elő.

Mi azt szeretnénk elérni, hogy a jelenleginél is több nemzetközi szakember, viszonteladó és influenszer látogasson el hozzánk. Úgy is fogalmazhatok, hogy már kinyitottuk az ajtót és betettük a lábunkat a nemzetközi színtérre, de most az a feladat áll előttünk, hogy az elkövetkező években ezen az ajtón keresztül már minden testrészünkkel bent lehessünk a szobában. Törekvésünk megvalósíthatóságát jól mutatja, hogy a legutóbbi Budapesti Közép-Európai Divathéten már egészen sok ismert nevet tudtunk hazánkba csalogatni és felvonultatni. A mérvadóbb nemzetközi szaklapok, mint a Vogue és az ismertebb influenszerek már rendszeresen hírt adnak a rendezvényeinkről és a magyar tehetségekről. Az ilyen minőségi megjelenésekre építve bízunk abban, hogy a jövőben minél több, magyar divatra és dizájnra nyitott turista érkezik majd Budapestre.

Az ügynökség célja, hogy régiós központtá fejlessze Budapestet és bekapcsolja a hazai divat- és dizájnipart a nemzetközi vérkeringésbe Fotó: Major Kata - Origo

Különleges színfoltot képviselnek a nemzetközi médiapiacon a divatipari szaklapok. Erőteljesen digitalizálódó világunkban és ehhez igazodó médiafogyasztási szokásaink mellett lehet-e létjogosultsága egy kifejezetten a divatról szóló új nyomtatott magazinnak vagy szaklapnak?

Sokáig úgy tűnt, hogy a nyomtatott magazinok bizonytalan jövővel és számos kihívással néznek szembe, de

talán épp a Covid-19 hatására az olvasási szokások is átalakultak, és újra megnőtt az érdeklődés az igényes és informatív nyomtatott lapok iránt,

amelyek érdekesek lehetnek a Z-generáció számára is - nem utolsó sorban pedig a lakás dekoratív kiegészítőjévé is válhatnak. Felértékelődött az idő, amit azzal tölthetünk, hogy akár csak pár percre, egy kávé erejéig megpihenjünk, kézbe vegyünk és átolvassunk egy lapot, amelyben a fotósorozatok egyenértékűek egy minőségibb fotóalbum tartalmával.

A nyomtatott magazinok olyan pluszt adnak, amellyel a digitális formátumok nehezen tudnak versenyezni: kézzelfoghatók és maradandók.

Ha nyomtatott magazint olvasok, jobban kapcsolatba tudok lépni az adott tartalommal. Egyébként nagyon tetszik az a multimédiás hozzáállás, hogy létezhet egymás mellett a két formátum. Miközben alkalmazkodunk a modern kor adta lehetőségekhez, semmi baj sincsen a hagyományok ápolásával sem. Fotókat sem csak a telefonomon tárolok, olykor még kikerül egy-két meghatározóbb családi fotó az otthonunkba is.

Kiemelkedő sikettel mutatkoztak be a hazai tervezők és munkáik (egy korábbi Divathét felvétele) Forrás: Holecz Endre

Mi a digitalizáció szerepe egy divatvállalkozás életében?

Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a digitalizáció kéz a kézben jár az iparban végbemenő innovációs folyamatokkal, ezért kulcsszerepet kell, hogy betöltsön a divatvállalkozások életében is. A technológiának - mint például az online vásárlásnak vagy a gyártási folyamatok digitalizációjának - óriási szerepe lehet a divat, valamint az erre épülő kiskereskedelmi vállalkozások fenntarthatóbbá tételében a jövőben.

Például a fenntarthatósági EU-s irányelvek alapján kötelező lesz a fenntarthatósági információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása.

Ezáltal megerősödhet az egységes piac, a digitális eszközök legteljesebb kiaknázása pedig maximalizálhatja a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeit.

A digitalizáció műfajában igyekszünk lépést tartani a technológiai innovációk adta lehetőségekkel, jó példa erre, hogy

a BCEFW rendezvényeink közül a világjárvány miatt kettőt már teljesen online rendeztünk meg.

A felvétel egy filmstúdióban zajlott, amit aztán különféle online platformokra tettünk ki, előzetesen pedig online hirdetésekkel is megtámogattuk. A dizájn oldalról is beszélve, a 360 Design Budapest rendezvény tavaly Red Dot Design Awards-díjat nyert. Az eseményen összekötöttük az online és offline teret, így egy virtuális esemény lett belőle. A digitalizáció minden programunknál központi kérdés, hiszen olyan iparágakat képviselünk, amelyek folyamatosan azt kutatják, milyen lesz a jövőnk, mit fogunk hordani pár szezon múlva, illetve mivel rendezzük majd be az otthonunkat. A digitalizáció pedig maga a jövő, így elválaszthatatlan a munkánktól, hiszen az iparágaink is rohamléptékkel haladnak afelé - gondolhatunk itt akár a márkák metaverzumos jelenlétére vagy a CGI-enteriőrtervekre. De ez a téma olyan mély, hogy akár egy következő beszélgetés tárgya is lehetne.