Az OECD 2023-ra globálisan „jelentős növekedési lassulást" jelez előre, a globális növekedés mértéke az idei 3,1 százalékhoz képest mindössze 2,2 százalék lehet, amely szám a feltörekvő gazdaságoknak köszönhető. Az OECD előrejelzése szerint tehát a világgazdaság elkerülheti ugyan a recessziót, de az energiaválság jelentős lassulást okoz, amely Európát sújtja leginkább.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentésében kitér arra, hogy a lassulás meglehetősen egyenlőtlenül érinti a gazdaságokat, Európában az orosz-ukrán háború, illetve mint ismert, az erre válaszul hozott energetikai szankciók hatására emelkednek az árak.
Mindez „egyszerre sújtja az üzleti tevékenységet és hajtja az energiaárak emelkedését".
Az OECD várakozása szerint az euróövezet gazdasága az idei 3,3 százalékos növekedésről jövőre fél százalékra lassul, 2024-re már másfél százalékos bővülést várnak.
A kontinensen belüli egyenlőtlenségről elmondható, hogy Németország viszonylag enyhe, 0,3 százalékos recesszióval nézhet szembe, az Egyesült Királyság viszont ennél is nagyobbal. A G7 országok közül (ide tartozik még az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán) csak az előbbi kettőben várható gazdasági visszaesés. Az Egyesült Királyságban 0,4 százalékos recessziót vár az OECD, és 2024-re is csak minimális, 0,2 százalékos növekedést jelez előre.
Ezzel szemben a napokban az Egyesült Királyság Költségvetési Felelősségi Hivatala (OBR) azt jósolta, hogy az Egyesült Királyság GDP-je jövőre 1,4 százalékkal esik vissza, 2024-re pedig már 1,3 százalékos növekedést vártak. A zsugorodás hátterében az emelkedő kamatlábak és infláció, valamint a gyenge bizalom állnak. A gyenge teljesítményért az OECD részben az energiaárgarancia-rendszert, „a háztartások és vállalkozások energiaszámláit támogató rendszert" okolja.
A magas energiaárak hatásának enyhítésére irányuló célzott intézkedések csökkentenék az egyesült Királyság költségvetési kiadásait, valamint kívánatos lenne még az energiatakarékosságra irányuló ösztönzők megtartása, bővítése.
A magyar rezsicsökkentéssel ellentétben a brit kormány kivezeti az energiaszámlák támogatására irányuló intézkedéseit.
Az Egyesült Királyság inflációja, amely negyvenegy(!) éves csúcsot, 11,1 százalékot ért el októberben, a britek és az OECD várakozása szerint is év végén tetőzhet, jövő év elején kilenc százalék körül alakulhat, 2023 végére lassulhat négy és fél százalékra. Csak 2024 végére csökkenthet három százalék alá.
Az OECD arra számít, hogy a kamatlábak háromról négy és fél százalékra nőnek, a munkanélküliségi ráta pedig eléri az öt százalékot 2024 végére az Egyesült Királyságban.