A szankciók miatt jelentősen nőnek a vállalkozások energia-, beszerzési és szállítási költségei, valamint sok vállalkozásnak okoz problémát az is, hogy a szankciós infláció miatt drágulnak a hitelek, jelentősen emelkednek a törlesztőrészletek – idézte fel a kormányszóvivő. Mint a videóban hangsúlyozta, a magyar kormány amellett, hogy a családokat és az időseket védi az áremelkedésektől,
a vállalkozások és a munkahelyek védelme érdekében is több döntést hozott: az egyik ilyen rendkívüli intézkedés, hogy november közepétől életbe lép a vállalkozói kamastop.
Szentkirályi Alexandra elmondta: a kormány a kamatstoppal azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat védi a kamatemelkedéstől, amelyeknek a változó kamatozású, államilag nem támogatott forint alapú banki kölcsönük van.
Ez 60 ezer magyar kis- és középvállalkozást érint és mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt.
A kamatstop a tervek szerint 2023 júniusának végéig lesz érvényben – vagyis az érintett vállalkozások 8 hónapon át fizethetik az alacsonyabb törlesztőrészletet. A szóvivő szerint
ezzel egy cégnek átlagosan 1,5-2 millió forinttal, a kkv-szektornak pedig összesen 80 milliárd forinttal csökkentik a terheit.
A kamatstop segítség a hazai vállalkozásoknak, de nem megoldás a mostani szankciós válságban – szögezte le a kormányszóvivő.
A valódi megoldás a kormány álláspontja szerint az lenne – mondta –, ha a káros szankciók helyett a béke rendezése felé mozdulna el az európai politika.
„Ne feledjék, hogy a most zajló nemzeti konzultációban az önök véleményét is várjuk a szankciókról" – hívta fel a figyelmet a videó végén Szentkirályi Alexandra.