A fiatalembert nem az untig bejárt turisztikai látványosságok érdekelték, amelyekhez amúgy is özönlenek a látogatók. A 21 éves Rob Dawley, aki egyébként is nagy utazó, de most kifejezetten a VB miatt ment Katarba, azt kérte egy barátjától, akinek az édesapja régebben Katarban dolgozott, hogy
ajánljanak neki kifejezetten olyan helyeket, ahova a turisták nem mentek volna. Ezen a listán szerepelt Mesaieed városa is.
Az ajánlások birtokában Dawley felpattant a helyi tömegközlekedési járatra, majd egy buszmegállóban találkozott egy Hassan nevű férvival – aki elmondása szerint bevándorló orvos, és egy közeli menekülttáborban élt. Dawley-t érdekelte volna a tábor is, de oda sajnos nem engedték be. Ezek után taxit hívott, és elutazott az említett Messaieed belvárosába, ahol döbbenetes látvány fogadta. Miként azt a brit drukker az Independentnek nyilatkozta:
„A kelet-európai toronyházak lelkes rajongója vagyok, és ott 25-30 teljesen elhagyott ilyen épület állt."
Mikor közelebb ment, akkor vette észre a rengeteg belépni tilos táblát,
habár a kerítésen könnyedén átjuthatott volna. Dawley ezt mégsem kockáztatta meg, mivel Katarban ugye nem szívesen szórakozik az ember ilyesmivel. Szerencséjére ekkor feltűnt a biztonságiak egy kocsija – Dawley odasétált az őrökhöz, és beszélgetésbe elegyedett velük. Az egyikük, Sadiq (aki a drukker szerint nagyon jó arc volt) még azt is felajánlotta neki, hogy körbevezeti őt a kísérteties belvárosban, mert mint azt a biztonsági ember elmondta, ezeket az épületeket hónapokon belül úgyis elbontják.
Dawley a „kelet-európai toronyházak" alatt valószínűleg a számunkra annyira ismerős lakótelepi házakat érthette – legalábbis a szellemtelepülés épületei ezekre hajaznak. Kicsit tényleg olyan a felvétel, mintha például Békásmegyer egy része teljesen üresen a sivatagba teleportált volna, így a magyar szemnek különösen szürreális a látvány.
A biztonsági őr egyébként elmondta, hogy ezekben az épületekben azok a vendégmunkások éltek, akik a VB-re építették a stadionokat.
Dawley szerint mindent egybevetve a lakások egészen kellemesnek tűntek, és összességében sokkal jobb állapotban voltak, mint az a kollégiumi szoba, ahol ő lakik az egyetemi diákként. Hozzátette azt is, hogy meg is lepődött, mennyire jók itt a körülmények, és általában is mennyire jól felépítettek ezek az otthonok. Mint elmondta:
„Az infrastruktúra zseniális volt, két erkély volt a lakásban, és az egyik szobához saját fürdőszoba is tartozott."
Az egyedüli kérdés persze az Dawley szerint is, hogy egy-egy lakásban mennyien élhettek: hat vagy hét ember elszállásolása esetén már rémálom lehetett itt lakni, viszont ha felújítanák, akkor egy ilyen lakás Londonban brit fontban értve érne milliókat.
Forrás: raketa.hu
Cikkünk kiemelt képe illusztráció.