Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben megközelítette a százat. A távhő ma már világszerte napjaink meghatározó energiaforrása, nemcsak azért, mert kényelmes, biztonságos és versenyképes árú energiahordozó, de a fenntartható környezet egyre jelentősebb kulcstényezője is.
A távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, - ezzel többek között a nagyvárosi levegőtisztaság-védelem szinte megkerülhetetlen szereplőjévé is válnak.
A MEKH és a MaTáSzSz most megjelent statisztikai kiadványának adataiból kiderül, hogy a lakossági díjfizetők száma továbbra is egyenletesen emelkedik és a hőértékesítés is növekedett 2020-hoz képest. A felhasznált energiahordozók összevetéséből látszik, hogy a megtermelt távhő közel 69 százalékát, 29 841 TJ-nyit földgázból állítanak elő, de jelentős még a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék termikus hasznosítása is.
2021-ben 27 765 TJ volt a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége, ebből lakossági felhasználás 20 835 TJ volt, az egyéb felhasználóknak értékesített mennyiség 6 929 TJ. A legtöbb lakosságnak szolgáltatott hőt Budapesten értékesítették a távhőszolgáltatók, de jelentős mennyiséget használtak fel 2021-ben még Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is.
A távhőszolgáltatással ellátott települések, a távhőtermelő létesítmények műszaki adatai, a felhasználók és az iparágban foglalkoztatottak száma mellett a kiadvány a fontosabb infrastrukturális adatokat, valamint a szolgáltatók által vásárolt hő mennyiségét, illetve költségét is ismerteti.
A MEKH és a MaTáSzSz szakmai együttműködésében összeállított, térképekkel illusztrált kiadvány immár nyolcadik alkalommal jelenik meg, és a kapcsolódó táblázatokkal együtt elérhető a MEKH és a MaTáSzSz honlapján.