A termék bevezetését egy három Michelin-csillagos éttermen keresztül fogják indítani, ahol már évek óta nem szolgálnak fel húsféléket.Ennek nyomán az éttermek piacán fog először feltűnni a termék, és csak a kereslet és a termelés párhuzamos felfutásával jut majd el a boltokba. Ez egyben jelzi az árcsökkentés ütemét is.
A termék előállításához csirkéből, vagy megtermékenyített tojásból gyűjtik be a sejteket, hogy olyan sejtvonalakat hozzanak létre, amelyek zárt környezetben korlátlan ideig növekedhetnek. A sejtvonalak létrehozása után nincs szükség további állatokból származó sejtmintára. A sejtek egyre nagyobb bioreaktorokban szaporodnak izom- és kötőszövetté.
Három hét elteltével a keletkező szövet felveszi a bioreaktor alakját, és bár kissé sápadtabb, úgy néz ki és olyan ízű, mint a hagyományos csirkehús.
Az Egyesült Államok a második globális szabályozó, amely zöld utat adott egy sejtalapú vagy tenyésztett húskészítménynek. Az első Szingapúr volt, amely 2020-ban engedélyezte az Eat Just laboratóriumban termesztett csirkét. Ezt a csirkét ma már a szigetország éttermeiben széles körűen árulják.
A tenyésztett hús 2030-ra a világ teljes hústermelésének 10 százalékát, 2040-re pedig 35 százalékát foglalhatja el.
Ekkorra a termelési költségek jelentősen csökkenni fognak.
További részletek ide kattintva olvashatók.