Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szintetikus biológia nemcsak hasznos orvostudományi vagy akár mezőgazdasági fejlesztésekkel kecsegtet, de hatalmas kockázatokkal járhat, ha rosszul és etikátlanul használják. A Visual Capitalist megvizsgálta, hogyan épül fel jelenleg a szintetikus biológia területe, és hol várhatók azon a legizgalmasabb fejlesztések.
A szintetikus biológia fogalma azt a kutatási területet fedi le, amely egyes organizmusokban különböző biológiai összetevők és rendszerek szerkesztésével és áttervezésével foglalkozik.
Ez nem áll messze a géntechnológiától, annyi fontos különbséggel, hogy míg a géntechnológia már kész genetikai anyaggal dolgozik, addig a szintetikus biológia
képes a semmiből is létrehozni ilyen genetikai anyagokat.
Mindebből forradalmi lehetőségek egész tárháza nyílhat meg. A McKinsey kutatása szerint több mint 400 lehetséges felhasználási területe van a szintetikus biológiának. Ezek négy alapvető kategóriába rendezhetők. Ezeket mutatjuk be alább.
Az első az emberi egészség és teljesítőképesség területe. A második a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A harmadik a fogyasztói javak és szolgáltatások területe. A negyedik pedig a nyersanyag- és energiatermelés.
Ha pedig ezek a felhasználási területek képesek hozni a hozzájuk fűzött reményeket, akkor
2030 és 2040 között a szintetikus biológia évi 3600 milliárd dolláros közvetlen gazdasági hatással járhat.
Egy másik kutatás pedig azzal számol, hogy 2026-ig a terület bevételei elérhetik a 28,8 milliárd dollárt. Vagyis nem meglepő, hogy sokan érdekeltek a fejlesztésekben.
Az első nagy terület évi 1300 milliárd dolláros gazdasági hatással járhat, és számos különböző kutatás folyik a témában.
Ilyen például az egyes biológiai folyamatok manipulálása az élesztőben, annak érdekében, hogy malária elleni kezelést fejlesszenek ki.
Mindeközben egy brit géntechnológiai vállalat, a Touchlight Genetics, azon dolgozik, hogy baktériumok felhasználása nélkül szintetikus DNS-t hozzon létre. Ez pedig alapvetően forradalmasíthatná a géntechnológiát. Számos további, jelenleg is zajló kutatás az, ami várhatóan előbb-utóbb eredményre vezet, kiterjesztve az emberi teljesítőképesség és egészség ma ismert határait.
Ez a terület akár már 2030-ra évi 1200 milliárd dolláros gazdasági hatással járhat, tekintve, hogy alapjaiban változhatna meg a ma ismert mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés.
Itt az egyik legfontosabb terep ma az úgynevezett celluláris (sejtalapú) mezőgazdaság, például amikor közvetlenül sejtekből állítanak elő húsokat. Ennek kutatásával ma már egyre több vállalat foglalkozik, aminek köszönhetően a laboratóriumban létrehozott húsok költségei folyamatosan csökkentek az elmúlt években.
A szintetikus biológia segítségével egyes termékeket az egyéni fogyasztói igényekhez lehetne alakítani.
Ez olyan területeken lehetne hasznos, mint például a genetikai származásvizsgálat, a génterápia vagy az életkorhoz kötött bőrgyógyászati eljárások.
A jelenlegi számítások szerint a szintetikus biológia 2030-40-re akár évi 800 milliárd dolláros hatást gyakorolhat a fogyasztói cikkek és szolgáltatások iparágára.
A tiszta energia és a bioüzemanyagok előállításában ugyancsak fontos szerepe lehet a jövőben a szintetikus biológiának. Például jelenleg egyes kutatásokban
mikroalgákat „programoznak át" annak érdekében, hogy gazdaságilag is hasznosítható tiszta energiát termeljenek ezek az élőlények.
Ha pedig mindehhez hozzávesszük a nyersanyagok és az energiaszektor világában történő szintetikus biológiai fejlesztéseket is, akkor ez a terület összesen akár évi 300 milliárd dolláros hatást is gyakorolhat a világgazdaságra.
A szintetikus biológia tehát hatalmas lehetőségeket rejt magában, de messze nem kockázatmentes. Négy olyan nagy terület van, ahol mindenképpen számolni kell a lehetséges veszélyekkel, és még a korai fejlesztések időszakában érdemes lehet tenni a felmerülő problémák ellen.
Az első, és igencsak kézenfekvő, kockázatot az adja, hogy bármely beavatkozás a természetes biológiai rendszerekbe nem várt következményekkel is járhat. Ezzel a legnehezebb előre számolni, ám fontos figyelemmel követni a beavatkozások nem kívánt hatásait.
A második egy átfogó morális probléma.
Felmerül a kérdés, hogy az embernek milyen mértékig szabad egyáltalán beavatkoznia a természetbe.
Ráadásul, ha a szintetikus biológia hétköznapivá válik, annak súlyos társadalmi hatásai is lehetnek, például jelentősen polarizálhatja az emberi közösségeket, újabb szakadékokat teremtve közöttük.
Ez utóbbi szemponthoz tartozik a harmadik nagy problémakör, a hozzáférés. Ha ugyanis a szintetikus biológia a gazdag országok (vagy gazdag magánszemélyek) kiváltsága lesz csupán, az elképesztő és eddig soha nem látott mélységű egyenlőtlenségeket hozhat egyes emberek és embercsoportok között.
Végül a negyedik veszélyforrás a biotechnológiai fegyverek területe.
A szintetikus biológia ugyanis elvileg lehetőséget ad vírusok újraalkotására vagy baktériumok olyan mértékű manipulációjára, hogy azok a jelenleginél sokkal veszélyesebbek legyenek.
Az ilyen biofegyverkezés megelőzése pedig kétségkívül az egész emberiség közös érdeke.
A biotechnológia tehát alapjaiban formálhatja át az életet, ahogy azt ma ismerjük, és közben hatalmas üzleti lehetőségeket is jelent. Forradalmasíthatja az élelmiszertermelést és az orvostudományt, és számos hasznos eredményt produkálhat.
A morális és gyakorlati kockázatok azonban igen jelentősek. Ha tehát a szintetikus biológia valóban a hétköznapjaink részévé válik, akkor már most fontos lenne figyelembe venni, hogy reagál az emberiség ezekre a felmerülő problémákra.
