Az extraprofit létezik, nem egy „politikai nyilatkozat", hanem egy létező abnormalitás, amivel általában a világgazdasági rendet felforgató válsághelyzetekben – világháború vagy olajembargók idején – lehet szembesülni -
írta Nagy Márton a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a közgazdaságtanban az extraprofit vagy windfall profit, a vállalati nyereség egy nagyon jelentős, váratlan, átmeneti megugrását jelenti.
Az ilyen vállalati profit jelentősen meghaladja a múltbeli normákat és a jövőre vonatkozó üzleti tervekben szereplő értékeket.
A vállalat ezzel a profittal előre nem tervez, de zsebre teszi. Az extraprofit legtöbbször kínálati szűkösség esetén jelenik meg, és egy egész szektorra jellemző, jelenleg itthon különösen az energia- és a bankszektorra. Ebben az esetben az árak hirtelen, rendkívüli emelkedése miatt a családok terheivel együtt a vállalatok profitja is számottevően megemelkedik. Ez a folyamat sokkszerű inflációt eredményez, jelentős megrázkódtatást okozva a családoknak - írta a miniszter.
Nagy Márton szerint az extraprofitadó bevezetése során két ellentétes szakpolitikai cél ütközik: a piacbarát megközelítés, a vállalatok működésébe való beavatkozás elkerülése és a családvédelem, a családok terheinek csökkentése. Magyarországon ebben a háborús helyzetben kiemelten fontos a családok védelme, ami a teljes foglalkoztatottság védelmét, a nyugdíjasok védelmét, a családtámogatási rendszer védelmét, illetve a rezsicsökkentés védelmét jelenti - tette hozzá.
Háborús inflációt árstopokkal és ezt finanszírozó háborús extraprofitadóval lehet kezelni, ami egyben a költségvetést is segíti.
Nagy Márton úgy látja, a profittal ellentétben ez a háborús extraprofit már káros, mert az ársokkok gyorsan, jelentős jövedelmet csoportosítanak át a családoktól egyes vállalatok felé extraprofitot eredményezve, az extraprofitadó pedig ezt a jövedelmet adja vissza.
Könnyen belátható, hogy a nem várt, „odafújt" profit elvonása nem vezet a gazdaság lassulásához vagy az infláció további emelkedéséhez. Ez részben azért van így, mert könnyen jött, könnyen megy alapon nincs mit kompenzálni.
Másrészt a vállalatok túlzott áremeléssel történő reakcióját a hatóságok könnyen elháríthatják a lakossági szereplők védelmében - tette hozzá.
A nem ideológiai, hanem pragmatikus gazdaságpolitikát folytató cselekvőképes államnak meg kell védenie a családokat az ugrásszerűen megemelkedő energiaárakkal, élelmiszerárakkal vagy a magasabb hitelkamatokkal szemben, miközben továbbra is beruházásokra ösztönöz. Nekünk az lenne persze a legjobb, ha nem lenne háború és értelmetlen brüsszeli szankciók, nem lenne energiaválság és élelmiszerválság, valamint felfutó infláció, mert akkor nem lenne extraprofit sem -
olvasható a cikkben.