A Destatis legfrissebb jelentése alapján Németországban az éves infláció augusztusban 8,8 százalék volt, vagyis a pénzromlás üteme az előző év augusztusához képest mintegy kilenc százalékkal nőtt. Nem pusztán az éves alapon mért drágulás okoz gondot, hanem a tendencia is: júliusban 8,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. A gyorsulás egyértelmű – derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) számaiból.
A Destatis közlése alapján az első negyedév után a második negyedévben is elvitte a németek pénzét az infláció. A németek reálbére az idei első negyedévben 1,8 százalékkal csökkent 5,8 százalékos infláció mellett. Ettől gyászosabb lett azonban a következő időszak.
A kimutatás szerint idén áprilistól június végéig 2,9 százalékkal nőtt éves alapon a munkavállalók fizetése, azonban a fogyasztói árak ettől a mértéktől jóval nagyobb volumenben nőttek: 7,6 százalékkal. Németországban a bérek így a második negyedévben mintegy 4,5 százalékkal értek kevesebbet az egy évvel korábbitól, s egyértelműen az infláció okozza a keresetek csökkenését. Ehhez hasonló negatív bérdinamikát a COVID kirobbanásakor mértek a statisztikusok: 2020 második negyedévében 4,7 százalékos volt a visszaesés.
A témával részletesen foglalkozott a Handelsblatt című gazdasági napilap is. Az újságnak nyilatkozó szakértők azt jósolják, hogy a reálbérek ősszel még tovább szakadhatnak, mert az infláció akár a 9 százalékot is meghaladhatja. Németországban is, csakúgy, mint az eurózóna más nagyobb gazdaságaiban, Franciaországban és Olaszországban, elsősorban az energia drágulása miatt tombol az infláció.
Bár a német kormány kidolgozott egy csomagot, amely az üzemanyag árára adott kedvezményt és a kilenceurós havi közlekedési bérletet jelent, az intézkedések augusztus 31-ével véget érnek, ezért újabb „paketten" dolgoznak Berlinben.