Ma már senkinek nem újdonság a „spam" kifejezés. Ez egy gyűjtőnév, ami olyan üzenetet, tartalmat, hirdetést foglal magában, amelyet kérés nélkül kapunk, amelyek nem érdekelnek, adott esetben zavarnak bennünket. Ezzel szemben jogi szabályozás csak a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozik, azokat a hirdetéseket tartalmazó üzeneteket fedi le, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását.
Az interneten számtalan olyan alkalmazás, szoftver vagy robot ténykedik, mely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail-címeket. Van olyan is, amely úgy gyűjti az adatokat, hogy teljesen más, jogszerűnek tűnő tevékenység részeként kérdez rá az e-mail-címre – teljesen feleslegesen.
Ezeket az adatokat aztán többnyire értékesítik, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét,
melyek rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaznak, illetve vásárlásra buzdítanak.
A világjárvány hatására az elmúlt két évben erőteljesen bővült a hazai e-kereskedelem, ezzel egyidejűleg előtérbe kerültek az online reklámok is.
A webáruházak új módszerekkel igyekeznek felkelteni a fogyasztók figyelmét: gyakoribb a felhasználói tartalom megjelenése a hírlevelekben, a perszonalizálás és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználása, valamint a mikroszegmentálás, amikor a feliratkozókat előzetes vásárlásaik alapján szűrik meg.
Néhány alapvető szabály betartásával csökkenthetjük a kéretlenül érkező online tartalmak számát. Az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon; ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása;
hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, mely nem utal semmilyen formában személyünkre, és csak ezt használjuk a virtuális térben.
Olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket; a nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozás gombot, és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá, ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.
Ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.
A vírusok által küldött üzenetekkel vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelekkel, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailekkel vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képekkel, videókkal vagy éppen téves információkkal (hoax) szemben, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldeményekkel szemben az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.
Az NMHH az olyan hirdetés tartalmú üzenetek ellen tud fellépni, ahol a nem megfelelő reklámozás a probléma. Ahol olyan személyeket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, és előzetesen nem járultak hozzá.
A jogi szabályozás ugyanis tiltja a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem egyszerű magánembernek küldik.
A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértőek, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentést a „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap" segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján.
Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást.