Joó István az interjúban többek között az egyedi kormánydöntés rendszerében történő változásokról beszélt. A részletekről szólva elmondta, a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségelemek a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók, és a garanciavállalási feltételrendszer is átalakul, a beruházáshoz szükséges biztosíték a korábban elvárt 120%-ról 100%-ra mérséklődik. Ezenkívül kibővítik a K+F típusú támogatást igényelhetők körét, így a jövőben már a közepes vállalkozások is pályázathatnak.
A beszélgetés során kitért a járműiparban történő változásokra is. Míg 2011-ben az összes eladott autó mindössze 0,1 százaléka volt elektromos, 2022-ben ez az arány már 10 százalékra emelkedett, 2030-ban pedig az előrejelzések szerint az eladott járművek 55 százaléka lesz elektromos – érzékeltette a szektorban történő változások tempóját a HIPA vezérigazgatója. Mint fogalmazott, az elektromos járművekhez az akkumulátorgyártás is nélkülözhetetlen, ezekért a kapacitásokért rendkívül éles verseny zajlik. Joó István felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a gyárak értékes munkahelyeket hoznak létre, ráadásul számos beszállító fog közreműködni ezekben az üzemekben, ami szintén erősíti a magyar vállalatok pozícióját.
A helyi lakosok felvetéseit, esetleges félelmeit meg kell hallgatni, azokról párbeszédet kell folytatni, konkrét válaszokat kell adni – szögezte le a HIPA vezérigazgatója, aki rámutatott arra is, hogy a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva fognak megvalósulni. A HIPA mindent megtesz annak érdekében, hogy minél diverzebb legyen a beruházások iparági szerkezete. Ennek eredményeként az elmúlt években a járműgyártás és az elektronika mellett számos beruházás érkezett az élelmiszeripar, a gyógyszergyártás, vagy éppen az üzleti szolgáltatás területén is Magyarországra. Joó István hozzátette: elsősorban a CATL debreceni gyárának köszönhetően az idei esztendőben újabb rekordot dönt a beruházásösztönzés Magyarországon.