A fémkereskedő felesége, Gabriela vette először észre, hogy mindenki, aki kapcsolatba került az anyaggal, rosszul lett, ezért igyekezett összegyűjteni a maradék radioaktív anyagot,
majd egy zacskóba csomagolva, tizenöt nappal a cézium ellopása után, busszal elvitte magával egy helyi kórházba.
Itt végre felismerték a radioaktivitást. A nő két héttel később sugárbetegségben elhunyt, miután közel 570 rem sugárzás érte (500 már kezelés esetén is halálos dózis).
Kislánya, Leide 600 rem sugárdózist kapott, amitől kihullott a haja, károsodott a veséje és a tüdeje, továbbá belső vérzés lépett fel nála. 1987. október 23-án meghalt.
A környéken kisebb zavargásra került sor, amikor a koporsót a temetőbe szállították.
A helybéliek tartottak az erős sugárzástól, s eltorlaszolták az utakat, hogy megakadályozzák a kislány holttestének kiszállítását. Végül a rendőrség közreműködésével tudták Leidét egy speciálisan erre a célra kialakított, a sugárzás terjedését megakadályozó üvegszálas koporsóban eltemetni.
Devair Ferreirát ugyan 700 rem sugárzás érte, de ennek ellenére túlélte az esetet, ezt követően azonban hosszú ideig depresszió gyötörte, és végül 1994-ben halálra itta magát.
Két alkalmazottja - akik szintén közelebbi kapcsolatba kerültek az eszközzel -, a tizennyolc éves Admilson Alves de Souza október 18-án, a huszonkét éves Izrael Baptista dos Santos október 27-én meghalt.
A radioaktív balesetet észlelve, a hatóságok a csernobili katasztrófa idején bevezetett intézkedésekhez hasonló módszerekkel igyekeztek sugármentesíteni a területet. Geiger-Müller-számlálóval pásztázták a környező utcákat és épületeket, és ahol cézium jelenlétét észlelték, ott összeszedték az emberek ingóságait és az egyéb mozdítható dolgokat, majd azokat ólomhordókba pakolták, s a fedelüket lehegesztették. A hordókat betonszarkofágokba helyezték és a szarkofágokat eltemették a föld alá.
A helyszínen állatokat, köztük több ezer kutyát, macskát, disznót kellett megölni és a növényzetet is el kellett pusztítani.
A hatóságoknak végül az ellopott orvosi berendezésből származó cézium 87 százalékát sikerült begyűjteniük, a maradék szétszóródott a környéken.
Ezért a sugárzó anyaggal érintett házakat lebontották, a termőtalajrétegeket letisztították, és a helyszínt betonnal töltötték fel.
A város lakosságának tizedét, 112 ezer embert vizsgáltak meg sugárzásbetegség jeleit keresve, és 249 esetben találtak jelentős mértékű radioaktivitást. 129-nek volt súlyos az állapota, a többiek sugárterhelése a megengedett határérték alatt maradt.
A haláleseteknek azonban még nem volt vége, ugyanis 1994-ig bezárólag a sugárzó anyaggal súlyosan szennyezettek közül többen meghaltak később kialakult betegségekben, például rákban. Ezenkívül a környezetben még szétszórtan fennmaradt cézium hozzájárult a város térségében újabb rákos megbetegedések kialakulásához a következő két évtizedben, ami összesen mintegy 1600 embert érintett.
Cikkünk kiemelt képén a kórházból ellopott radioaktív eszköz / forrás: Wikipedia - Creative Common License