Az átviteli rendszerirányító évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
A 2022-ben összeállított dokumentum tartalmazza a hálózatfejlesztés kiinduló adatait, a villamosenergia-rendszer természetviselkedéseit,
fejlesztési politikáit, fejlesztési stratégiáit, valamint az átviteli hálózat következő tizenöt évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, illetve az elosztói hálózat tekintetében a következő tíz évben megvalósítandó beruházásokat.
A HFT-ben javasolt fejlesztések folyamatos felülvizsgálata érdekében a jóváhagyó határozat több feladatot is előír az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek számára.
A feladatok végrehajtása a MEKH, a MAVIR és az elosztói engedélyesek szakértőinek együttműködésével történik.
„A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2022." című hálózatfejlesztési tervet a MAVIR a honlapján teszi közzé.
A HFT jóváhagyásáról szóló határozat a MEKH honlapján olvasható.
Több mint 400 milliárd forint értékű korszerűsítést, kapacitásbővítést és rekonstrukciót tervez a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) a következő négy évben,
a beruházások elősegítik, hogy a hálózat lépést tartson a fogyasztás várható növekedésével és az erőteljes naperőmű-építési hullámmal.
A rendszerirányító honlapján pénteken közzétett tájékoztatás szerint a meglévő alállomások bővítése mellett több telephelyen, például Pécsett, Hévízen, Szabolcsbákán, Perkátán újabb transzformátorok beépítésére volt, illetve van szükség. Ezekkel együtt sor kerül az albertirsai és a martonvásári alállomások átépítésére, ennek során környezetvédelmi okokból kiváltják a kiemelten üvegházhatású SF6 gázzal működő megszakítókat.
A tervek szerint több új kapcsolóállomás és két jelentősebb új alállomás is épül, főként az ipari napelemparkok minél gyorsabb csatlakoztathatósága érdekében.
A magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg 4.000 megawattnyi (MW) ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, ami további 5.000 MW-nyi kapacitással bővülhet 2027-ig.
A napelemes termelőkapacitásokkal így az eredetileg 2030-ra tervezett célt jóval korábban, már 2025-ig eléri Magyarország,
a következő évtized elejére pedig akár kétszeresen meg is haladhatja - ismertette a Mavir.
A hosszú távú, 2030-ig szóló tervekben több nemzetközi kapcsolat bővítése is szerepel. Így a Békéscsaba és a romániai Nadab közötti, 400 kilovoltos távvezeték bővítése a második rendszer kialakításával, a Sándorfalva és Subotica közötti második 400 kilovoltos távvezeték 2028-ig, illetve a Józsa és Nagyvárad közötti 400 kilovoltos távvezeték megépítése 2030-ig.
A Mavir jelezte azt is, hogy folyik két jelentősebb, az Európai Unió és a magyar kormány által a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből támogatott program is. A kerepesi alállomás bővítése részben a főváros ellátásbiztonságának megerősítését szolgálja. Az átviteli hálózat egyes szakaszain, több mint 500 kilométer hosszban sodronycsere történik a terhelhetőség növelése érdekében, továbbá összesen húsz 400 kilovoltos alállomás fejlesztése 2024 végéig.
A villamosenergia-iparban zajló átalakulás, a decentralizált termelés gyors felfutása, a fogyasztói igények növekedése jelentős fejlesztési kihívások elé állítja a hálózati engedélyes társaságokat - hangsúlyozta a rendszerirányító.