Kiderült, hogy miért vásárolnak új bútort a magyarok

Warm inviting interior with gas log fireplace

A magyarok 70 százalékának az otthona jelenti azt a helyet, ahol a leginkább ki tud kapcsolódni, és 10-ből 8-an fontosnak érzik, hogy a lakhelyük otthonos és kényelmes legyen – derült ki a JYSK üzletlánc kutatásából, amelyet a Nemzetközi Hygge Nap apropóján rendezett sajtóeseményen ismertettek. Új bútort pedig a legtöbben praktikus okokból vásárolnak: 71 százalék akkor cserél, ha a régi tönkre ment, 31 százalék, ha költözik. A többség, 82 százalék egyébként nagy bútoráruházakban szokott vásárolni, 75 százalék kisebb boltokban, 40 százalék szokott készíttetni bútorokat.

A 18-65 magyarok közel fele, 49 százaléka vágott bele valamilyen felújításba az elmúlt három évben. A legtöbben (53 százalék) a konyhát, étkezőt újították fel, a nappalit a megkérdezettek 42 százalék tökéletesítette,39 százalékuk pedig a fürdőszobában végzett felújítási munkálatokat - derült ki a JYSK reprezentatív kutatásából. Az üzletlánc felmérésnek célja, hogy feltérképezze a magyarok lakhatási viszonyait, illetve azt, milyen szerepet tölt be az otthon az életükben.

Az ágyak cserélődnek a leggyakrabban

A leggyakoribb otthoni munkálat egyébként a festés, tapétázás volt, míg a második leggyakoribb beruházás a bútorcsere: a válaszadók 40 százaléka áldozott erre. A kutatásból kiderült az is, hogy a leggyakrabban az ágyakat cserélik le a magyarok: 23 százalék 3-5 évente keres újat. A kanapékat, foteleket ennél is ritkábban váltják: a megkérdezettek negyede 10 évnél régebben ruházott be új ülőgarnitúrára, 20 százalék pedig 3-5 éve szerzett be újat. Íróasztalt szintén ritkán vásárolnak a magyarok: 29 százalék 10 évnél régebben vett ilyen bútort, a fiatalabbak, 18-29 évesek között azonban már gyakoribb az íróasztalokat beszerzők aránya, 10 százalék 7-12 hónapja vett ilyet. Komódot, éjjeli szekrényt hasonló időközönként szerez be a többség, 26 százalék 10 évnél régebben keresett utoljára újat ezekből a bútorokból, ez főleg az 50-65 évesekre jellemző.

Új bútort egyébként a legtöbben praktikus okokból vásárolnak:

71 százalék akkor, ha a régi tönkrement, 31 százalék, ha költözik.

Kevesen vannak, akik új verzió után néznek, ha megunták a régit (16 százalék) vagy, ha már nem trendi a meglévő (11 százalék).

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ár és kényelem

A bútorvásárlást leginkább meghatározó tényező az ár, 44 százalék jelölte ezt meg az első helyen, ez egyébként a férfiakra és a 45-49 évesekre a leginkább jellemző.

A kényelem végzett 17 százalékkal a második, a praktikusság pedig 15 százalékkal a harmadik helyen. A dizájn mindössze 8 százaléknak a legfontosabb, a fenntarthatósági szempontok pedig 2 százaléknál szerepelnek az első helyen. A többség, 82 százalék egyébként nagy bútoráruházakban szokott vásárolni, 75 százalék kisebb boltokban, 40 százalék készíttetett már bútorokat, 60 százalék használtan is vásárolt már bútort, de mindössze 45 százalék újít fel maga bútorokat.

Kikapcsolódás, otthonosság, hygge

A JYSK a Nemzetközi Hygge Nap apropóján tartott rendezvényén kiderült az is, hogy

az otthon sokak számára a kikapcsolódás helyszíne: 69 százalék leginkább a lakásában tud lazítani.

A magyarok több mint fele úgy gondolja, elég tér van az otthonában, hogy mindenki ki tudjon kapcsolódni. 60 százaléknak fontos az is, hogy az otthonában vendégül tudja látni a családját, barátait. Sokaknak, 80 százaléknak fontos, hogy a lakása otthonos és kényelmes legyen. A járványhelyzet hatására 12 százaléknak még fontosabb lett, hogy valóban otthonosan érezze magát a lakásában, és közel ugyanennyien több időt is töltenek az otthonaikban azóta.

A kutatásról

A JYSK online, reprezentatív kutatását az NRC piackutató készítette. A kutatást 500 fő részvételével végezték, a 18-65 éves magyar lakosság körében, az adatfelvétel pedig 2022 nyarán történt.

Apró dolgok a boldogságért

10-ből 4-en értenek azzal egyet, hogy az otthonukban a funkcionalitás mellett a lakberendezésnek, a dizájnnak is fontos szerepe van. A magyarok egyébként átlagosan 29 ezer forintot költenek évente lakáskiegészítőkre, azaz például lakástextíliára, dísztárgyakra. A legtöbbet pedig a 30-39 éves korosztály szán erre a célra: náluk ez az összeg körükben már közel 40 ezer forintra rúg. Ezekben a költségekben ugyanakkor nincsenek benne a nagyobb bútorok beszerzésének költségei.

Az Origo kérdésére Szilvási Krisztina, a JYSK kommunikációs vezetője és munkatársai elmondták, hogy a kutatás eredményei szerint nincs szignifikáns összefüggés a jövedelmi viszonyok, illetve a lakóhely és az átlagos költések között.

A vállalat képviselői elmondták azt is, hogy a cégnél a korábbinak több mint ötödével nőtt a kosárérték, ez részben az inflációnak, ám jelentős részben annak köszönhető, hogy a cég több terméke évek óta töretlenül népszerű.

A. lakberendezési üzletlánc egyik budapesti üzlete Forrás: MTI/Faludi Imre

Az "otthonlevés" mint pszichológiai folyamat

„A lakókörnyezet ugyanúgy visszajelez az önképről, mint a barátaink. Azonban a bennünket körülvevő terek berendezésére sok esetben nem csupán a benne lakók személyisége, hanem a kultúra vagy a társadalmi elvárások is hatással vannak" – mondta Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének igazgatója az eseményen.

Hozzátette: „A lakberendezés folyamata kimondottan izgalmas, hiszen az összképet keresve válogathatunk a kellékek között, amelyeket aztán bele kell illesztenünk az otthonunkba. A hygge, mint filozófia sokat segíthet otthonunk berendezésében is, hiszen a szép tárgyak, az önmagunkkal való törődés, a hétköznapi kényeztetések – akár tudatosulnak, akár nem – mind segíthetnek a boldogság, a biztonság érzésének megteremtésében. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni.

Kutatások is bebizonyították, hogy egy csésze forró ital, amit két kezünkben fogunk, tudat alatt beindít egyfajta pozitív hozzáállást a bennünket körülvevő környezethez és emberekhez".

A szakember előadásában arról is beszélt, hogy a pszichológia tudományát régóta foglalkoztatják az otton megélésének, az otthonosság érzésének kérdései. Dúll Andrea elmondta: tudományos tény, hogy még a hajléktalanoknak is van otthonélménye. Sőt, akár még egy hétköznapi élethelyzetben - például várva valamire, mondjuk egy épületbe való bejutásra - is elég 20-25 perc az "énhelyem"-élmény kialakulásához, amiből később a territorium lehatárolásának igénye kibomlik.

Dúll Andrea kitért rá, hogy pszichológiai késztetésünk van arra, hogy a személy-környezet összeillést keressük a világban, ennek kivetülése a be- és átrendezés az otthonokban, melynek kapcsán nem tévedés az általánosan elterjedt vélekedés, miszerint a belső terek világa inkább a nőké, a külső terek - például egy ház homlokzati megjelenése - pedig a fériaké.

A szakember arról is beszélt, hogy pszichológiai értelemben az otthonosság nem azt jelenti, hogy minden tökéletes körülöttem.

Sokkal inkább egy kontrollról van szó, egy olyan érzésről, amit sehol máshol nem tapasztalunk, mint otthon.

Ami otthon körülölel, az nem vesz el tőlem energiákat - mondta Dúll Andrea.