Egyre nagyobb a botrány: eltűnt egy halálos, sugárzó doboz egy autópályán

Ahogy arról az Origo beszámolt, nemrég óriási erőket megmozgató keresés indult Ausztráliában azért, mert szállítás közben elhagytak egy bányászati tevékenységnél hasznát, céziumot tartalmazó, rendkívül veszélyes radioaktív kapszulát. Az illetékes katasztrófavédelmi szolgálat napokon át tartó megfeszített munka után bejelentette, hogy megtalálták az eszközt, ami komoly fenyegetést jelenthetett volna, ha rossz kezekbe kerül. Az esetben az iparág egyik legnagyobb cége érintett felelősként. A Rio Tinto bányászati óriásvállalat nyilvánosan bocsánatot kért, és vizsgálatot indított az eszköz elvesztése kapcsán. A cégnek azonban nem ez volt az első ügye, amiből később világraszóló botrány lett, működése során több esetben is felbukkant a neve, nem éppen megnyugtató összefüggésben. Mutatjuk a Rio Tinto vállalat leghírhedtebb, olykor kifejezetten zavaros ügyeit, olykor meglehetősen otromba tetteit! 

Polgárháború és zavaros viszonyok

2000-ben a Pápua Új-Guinea részét képező Bougainville sziget lakói pert indítottak a Rio Tinto ellen az Egyesült Államokban. Azt állították, hogy a cég részt vett háborús és emberiség elleni bűncselekményekben, valamint hatalmas környezetkárosításért is felelős.

A pápua új-guineai sziget lakói szerint a Rio Tinto bűnrészes volt egyes háborús és emberiség elleni bűncselekményekben a Bougainville-i elszakadási konfliktus polgárháborús zűrzavarában, valamint a cég megkülönböztetést alkalmazott a pangunai fekete munkásaival szemben, és bányájával súlyosan károsította a helyiek egészségét.

A mára bezárt pangunai réz- és aranybánya - amíg 1972 és 1989 közt működött - a Csendes-óceán déli részének egyik legnagyobb bányája volt, és a brutális, évtizedes polgárháború középpontjában állt. A környezeti károk és a bányához köthető haszon elosztása miatti elégedetlenség a helyiek körében felkeléshez vezetett a központi kormány ellen, később az elszakadási törekvésekkel polgárháború kezdődött, amelyben becslések szerint 20.000 ember – a sziget akkori lakosságának 10 százaléka – meghalt.

Napjainkban is a képen látható, rozsdásodó és szennyező gépek lepik el az elhagyott pangunai bányatelepet:

Az évtizedeken át tartó nyomás után a Rio Tinto végül 2021-ben beleegyezett, hogy kivizsgálja a környezeti károkat és a felvetett emberi jogi visszaéléseket, amelyek az egykor háború sújtotta csendes-óceáni szigeten található bányájához kapcsolódnak.

Korrupció gyanúja a hatalmas vasérctartaléknál

2017-ben a brit Serious Fraud Office (SFO), azaz a súlyos csalások és visszaélések után nyomozó hivatal vizsgálatot indított a brit-ausztrál bányászati óriáscég ellen az Egyenlítői-Guinea államban folytatott üzleti tevékenysége során elkövetett korrupció gyanúja miatt.

A vállalat először 1997-ben szerzett kutatási jogot a képen látható Simandou-hegységben, amelyet a világ egyik legnagyobb kiaknázatlan vasérclelőhelyének tartanak:

Aztán 2014-ben a Rio Tinto gigantikus, 20 milliárd dollár értékű szerződést kötött egy kínai állami alumíniumipari csoport vezette konzorciummal a Simandou fejlesztésére, amely Afrika valaha volt legnagyobb bányászati és infrastrukturális vállalkozása lett volna.

2016-ban a bányavállalat váratlanul beleegyezett abba, hogy a nyugat-afrikai országban található simandoui vasércprojektben lévő teljes részesedését eladja a kínai Chinalco cégnek 1,1 és 1,3 milliárd dollár közötti összegért. Azonban

az ügylet körüli számos korrupció gyanús kifizetés történt, amelyben valószínűleg az akkor hatalmon lévő helyi kormány tagjai is érdekeltek lehettek.

A nyomozás az ügyben még napjainkban is folyamatban van.

A botrányok folytatódnak, lapozzon!