Egy laptopszervíz munkatársától egyik alkalmommal egy hölgy állítólag azt kérte, hogy a behozott gépe monitorjáról a szeme előtt „töröljék le a személyes dolgait". Az alkalmazottak közül többen is próbálták udvariasan elmagyarázni neki, hogy minden a számítógépén van, a monitoron nincs semmi, mégsem hitte el. Be kellett dugni a monitort, hogy lássa, nincsenek rajta a parancsikonjai, fájljai, csak ezután nyugodott meg.
A történet szerint egy hölgy felháborodva telefonált be egy boltba, és pénvisszafizetést követelt, mondva, eltűnt az ott vásárolt sólámpája. Amikor az eladó megkérdezte, hogy pontosan mit ért az eltűnés alatt, elmesélte, hogy betette a mosogatógépbe, hogy elmossa – előtte gondosan eltávolította az elektromos vezetéket, és az izzót - de mikor lejárt a program, a lámpa nem volt sehol, A bolti alkalmazott ezután kedvesen elmagyarázta neki, hogy a só bizony oldódik a vízben, különösen a forró vízben.
Egy nagyobb elektronikai üzletben dolgozó munkatárs története szerint egy anyuka babakocsival ment be oda, és megkérdezte, hol találja a tejet. Az eladó felvilágosította arról, hogy ebben az üzletben csak elektronikai cikkek vannak, mire dühös kifakadás lett a válasz: "ne nézzék már őt hülyének, hiszen kávé, habverő és csoki is kapható itt!" Ehhez még hozzátette durcásan, hogy csak azért nem hívatja az üzlet vezetőjét, mert siet, majd kiviharzott a boltból.
Egy pékségbe egyszer állítólag azért vitt vissza egy férfi egy csokis süteményt, mert talált benne csokidarabokat.
Egy olasz étterem panaszkönyvébe írta valaki ezt a reklamációt: „a pizza túl forró volt". De ha egyenesen a kemencéből vette ki a pincér, és vitte rögtön a vendégnek, akkor milyennek kellett volna lennie?
Egy médiaszolgáltató vállalatnál dolgozó ügyfélszolgálatost azzal a panasszal kerestek meg, hogy néhány olyan tévécsatornát is kapott az előfizetésében, amiket nem akar nézni. Az alkalmazott monda neki, hogy a csomagjába tartoznak a csatornák, nem lehet ezeket kivenni, de ha nem szeretné, nem kell néznie. Közölte, hogy ezzel a hozzáállással sosem viszi majd semmire az ügyfélszolgálatos, és lecsapta a telefont.
Elképzelhető, hogy a korai műszakban dolgozó úszómesterek közül már többen is megkapták a panaszt idősebb asszonyoktól, hogy túl hideg az úszómedence hőmérséklete. Ahogy az is megtörténhetett, hogy nem hitték el, ha azt a választ kapták, hogy márpedig ezt nem az úszómesterek szabályozzák.
Egy étterem házhoszszállítási részlegén dolgozó ügyfélszolgálatos hölgy szokásához híven megkérdezte a telefonon rendelőtől, hogy kér-e az étele mellé egyszerhasználatos evőeszközt. A vonal másik végén a vevő elkezdett üvölteni, hogy "miért nézik őt hülyének", és írt egy emailt a cégnek, hogy a kérdés „pimasz és elfogadhatatlan" volt.
Egy cég feltüntette üzleteiben, hogy az eladásokból befolyt összeg bizonyos része a hallássérült gyerekeket segíti, mire az egyik vevő – egy idősebb úr – vissza akarta kapni azt a kis százalékot a vásárolt termékéből, mondván „ő nem akar süketeket támogatni".