Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A légitársaságok a koronavírus miatti félelmek és lezárások legnagyobb vesztesei között voltak: az üzleti célú utazások gyakorlatilag nullára csökkentek, és a turizmus is erősen megcsappant. Ugyanakkor az ipari szereplők most megpróbálják visszaszerezni a korábban lenyelt veszteséget, és minél nagyobb haszonra törekednek – derül ki a vg.hu összeállításából, miszerint dúskálnak a légitársaságok a megnövekedett utasforgalom és az áremelések által hozott bevételekben.
Olyannyira élvezik a nyereséget az iparági szereplők, hogy a megugró utazásszámok és viteldíjak dacára sem építik vissza a kapacitásaikat a járvány előtti szintre.
Pedig a szabadidős utazások iránti kereslet az egekbe szökött. Sőt, az elmúlt évben a turisták az európai piacon egyre gyakrabban fizették meg az első és az üzleti osztályt.
Az európai légitársaságok egy utaskilométerre eső bevételei körülbelül ötödével magasabbak, mint a járvány előtt. A vállalatok a magasabb üzemanyagköltségeket és az egyéb kiadásokat egyelőre át tudják hárítani az utasokra. Az idei évet tekintve eltérők a vélekedések: a legnagyobb német vállalat, a Lufthansa szerint az előbb említett mutatók a forgalmas tavaszi és nyári hónapokban tovább emelkedhetnek, viszont az IATA, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, úgy véli, hogy csökkennek a tavalyi szélsőséges szintekhez képest.
Az amerikai és az európai légitársaságok nem akarják vagy nem tudják növelni a kapacitásaikat. Carsten Spohr, a Deutsche Lufthansa vezetője szerint egy sor dolog akadályozza, hogy visszatérjenek a korábbi, kapacitásbővítő modellhez. Ilyen tényező, hogy a világ két legnagyobb utasszállító-gyártója nem tud elég gépet előállítani, az alkatrészek a karbantartáshoz nehezen szerezhetők be, valamint pilótákból és repülőtéri kiszolgálószemélyzetből sincs elég. A Lufthansa 2022 nyarán több száz járatát törölte a munkaerőhiány miatt. Spohr felsorolásán kívül az emelkedő kamatok is nehezítik a nagyobb beruházások finanszírozását. A kapacitások még hosszú évekig korlátozottak maradnak, miközben a kereslet tovább nő. Az iparág és mi is régóta erre vártunk – jelentette ki Spohr.
A társaságok kapacitásai lassan térnek vissza a járvány előtti szintekre. A Ryanair ezen a télen csökkentette a német járatok számát. A legnagyobb mértékben a Ryanair diszkont-légitársaság bővít: idén nyáron a Covid előtti járatszámának 125 százalékát kínálja. Az Air France 95 százalékát, a Lufthansa pedig 85-90 százalékát nyújtja idén a 2019-es szinteknek. A cégek mindeközben nagyobb nyereséget is várnak.
A Covid–19 előtt a légitársaságok üzleti modelljét az jellemezte, hogy a kereslet növekedésével párhuzamosan több járatot indítottak. Ez azonban a repülőgépek kisebb kihasználtságához, azzal együtt pedig a jegyárak csökkenéséhez vezetett, különösen a telített európai piacon. A fapadosok által generált verseny miatt a jegyárak növekedése elmaradt az inflációtól, még az is előfordult, hogy az utasok kevesebbet fizettek a repülőjegyért, mint azért, hogy a repülőtértől eljussanak a célállomásig. Mivel a Covid-időszak alatt az ilyen utazásokat biztosító légitársaságok csődbe mentek, lecsökkent a verseny a piacon. A kevesebb versenytárs pedig befolyásolja a jegyárakat is. Michael O'Leary, a Ryanair főnöke például kijelentette, hogy a tízeurós repülőjegyek kora lejárt. O'Leary szerint
az európai légi közlekedési piac a következő években inkább a konszolidáltabb észak-amerikaira fog hasonlítani, stabil kapacitással és emelkedő árakkal.
A fapadosok persze szokás szerint fújnak az állami hátterű légitársaságokra, mondván, azok kormányzati mankókkal vészelték át a válságot. A Lufthansa 2020-ban 9 milliárd eurós mentőcsomagot kapott, most pedig az adófizető utasoknak magas viteldíjakért cserébe nemhogy több, de inkább kevesebb szolgáltatást nyújt. Egyes cégek odáig mentek, hogy megvádolták a német nagyvállalatot, hogy az visszaél domináns piaci helyzetével – foglalta össze a Bloomberg.
