Kiderült, mennyivel csökkent az európai áramfogyasztás a Covid19-szigorítások miatt

High voltage cables and pylons are pictured during an heatwave. The current drought and heatwave in France (as elsewhere in Europe) put the french national grid under strains. The lack of water pushed French authorities to exempt nuclear power plants of duties. For exemple, no water should be released at more than 28°C in rivers after cooling nuclear reactors, but, as the Garonne river temperature reaches 29°C, the french government authorizes the Golfech nuclear plant (amid other) to release water at a maximun of 31.3°C in the Garonne river. The French goverment says it's necessary to avoid a black out. Toulouse. France. July 22th 2022. (Photo by Alain Pitton/NurPhoto) (Photo by Alain Pitton / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A kormányzati szigorítások mértékétől függően, az időjárási és naptári hatásokat kiszűrve, napi 1–9 százalékkal kevesebb áramot fogyasztott egy európai állam a Covid19-járvány ideje alatt. A napon belüli ingadozás akár a 13 százalékos csökkenést is elérte, a változások ráadásul azonos módon érintették az egyes tagországokat, de elsősorban akkor jelentkeztek, amikor jelentősebb szigorításokra került sor – állapította meg egy, a Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány az Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat adatainak elemzése alapján.

A kutatás azt vizsgálta, hogyan hatott a kormányzati intézkedések szigorúsága a napon belüli villamosenergia-felhasználási görbékre 23 EU-tagországban a Covid19-járvány ideje alatt. A kutatók – Berezvai Zombor (Budapesti Corvinus Egyetem), Hortay Olivér (BME) és Szőke Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem) – által használt ökonometriai panelmodell a vírus európai megjelenésétől az oltási kampányok kezdetéig terjedő teljes időszakot lefedte. A becslés figyelembe vette a korlátozások – például a kijárási tilalom, iskolabezárások – bevezetését, részleges feloldását, majd újbóli bevezetését is.

Az elemzés alapján az uniós országok hasonló mintázatot mutattak, a kormányzati beavatkozások hasonló módon befolyásolták a terhelési görbéket az egyes tagállamokban.

A szigorúbb beavatkozások a reggeli és az esti csúcsértékeket jelentősen csökkentették, ami a terhelési görbék ellaposodását okozta. A bevezetett intézkedések ráadásul kölcsönösen felerősítették egymás hatását. A terhelési görbe ellaposodása erőteljesebb volt hétköznapokon, de a fogyasztás csökkenése nagyobb mértékű volt hétvégén.

Ennek oka, hogy hétköznapokon csúcsidőben jelentősebben csökkent a fogyasztás, mint csúcsidőn kívül.

Az európai áramfogyasztás csökkenése Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Összességében a teljes napi fogyasztás akár 9 százalékkal is csökkent.

A lezárások óránként 1-9 százalék közötti csökkenést eredményeztek munkanapokon és 1-13 százalék közötti csökkenést hétvégéken. Az enyhe intézkedések áramfogyasztást csökkentő hatása nagyobb volt reggel és este (0,08 százalék - 0,12 százalék) és gyengébb napközben. A közepes szintű szigorítások mellett viszonylag egyenletesen (0,04 százalék - 0,10 százalék közötti mértékben) csökkent az áramfogyasztás.

A legszigorúbb intézkedések hatására napközben, a munkaidő alatt, erős, este mérsékelt volt az áramfogyasztás visszaesése, miközben hajnalban és kora reggel alacsony vagy nulla.

Hétvégén 20 óra és reggel 6 óra között érdemi hatás nem volt kimutatható, napközben viszont jelentős hatást gyakoroltak a szigorítások az áramfogyasztásra. Szigorúbb intézkedések bevezetésével a hétvégi délelőtti időszakban akár 13 százalékos csökkenés is bekövetkezett.

A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a hőmérséklet sokkal jelentősebben befolyásolta az áramfogyasztást hétvégén, mint a hétköznapokon. Ha hidegebb volt, mint -10 Celsius-fok, a fogyasztás 2-6 százalékkal nagyobb volt (napszaktól függően), mint amikor 10-15 fok között volt az átlaghőmérséklet. 0 Celsius-fok mellett ez a növekmény 1-2 százalékos, 25 Celsius-fok felett pedig az áramfogyasztás akár 2,5 százalékkal is megnőtt.

A kutatás eredményei segíthetik a villamosenergiaszektorban a kapacitástervezést, a pontosabb kereslet-előrejelzések támogathatják a kereskedelmi döntéseket is, így hozzájárulnak a kereslet és kínálat közötti szélsőséges piaci eltérések megelőzéséhez. A tanulmány a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban jelent meg The impact of Covid-19 measures on intraday electricity load curves in the European Union: A panel approach címmel.