Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Többször is megerősített kormányzati célkitűzés az, hogy 2023 végére egy számjegyűvé mérséklődjön a szankciós infláció. A kormány hosszú hónapok óta, következetesen tesz azért, hogy az infláció mérséklődjön, ezáltal csökkenjenek a terhek a gazdasági élet szereplőin és a lakosságon egyaránt.
Orbán Viktor kormányfő már tavaly, közeledve az év végéhez, világossá tette, hogy a kormányzati célok között elsődleges helyen szerepel mind a várható európai recessziós hullámból való kimaradás, mind pedig az infláció mértékének letörése.
Célunk, hogy kimaradjunk az európai recesszióból és egy számjegyűre szorítsuk le a szankciós inflációt 2023 végére"
- tette késő ősszel több alkalommal is egyértelművé ezt a miniszterelnök.
Orbán Viktor idén februárban is a korábban tett kormányzati vállalást hangsúlyozta:
Nekünk kell visszaszorítani a szankciós inflációt!
- fogalmazott akkor, emlékeztetve arra, hogy "a brüsszeli szankciók energiaár-robbanást és soha nem látott inflációt szabadítottak Európára". Eközben azonban megtörtént az a fordulat, amit a miniszterelnök már tavaly év végén előrejelzett:
az év első hónapjában elértük az úgynevezett inflációs plafont, vagyis azt a szintet, ahonnan az infláció mértéke már nem növekszik tovább.
Ez a szint a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 25,7 százalék volt. Ez februárban történt meg, és állt csökkenő pályára, melynek tartósságát a később, a nemrég megjelent márciusi inflációs adatok is megerősítették.
Az infláció leszorításában végzett kormányzati munka erőfeszítései tehát látszanak, ezzel pedig további lépésekkel lehet haladni az imént felidézett, és Orbán Viktor bejelentése óta nem változott, illetve a miniszterelnök által idén is nyomatékosított cél felé: 2023 végére a magyar kormány egy számjegyű inflációval számol. Ugyancsak erről beszélt február hónapban több alkalommal is Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki akkor már úgy értékelhette a helyzetet, hogy a januári inflációt még „fűtötte" a szankciók hatása, azonban biztatónak nevezte azt, hogy az élelmiszerek inflációjánál már akkor csökkenő adatokat tapasztaltak. A gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette:
Az infláció elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, azok eredményei most fognak megmutatkozni.
A miniszter kiemelte, hogy az inflációval kapcsolatos cél mellett meg kell védeni a magyar családokat és a magyar gazdaság elért, európai viszonylatban is kiemelkedően jó eredményeit.
Ez a munka - természetesen - nem könnyű, hiszen ahogy azt elemzők nemrég bemutatták, az infláció igen nagy hányadáért a háború és az arra válaszként adott brüsszeli szankciós politika tehető felelőssé. Ezért ilyen körülmények között különös figyelmet érdemel, hogy a kormányzati törekvések eredményeit látva elemzők március hónapban - azaz még a márciusi inflációs adat ismerete előtt - már kijelentették:
megtörtént az inflációs fordulat, túl vagyunk a nehezén.
"Minden jel szerint túl vagyunk a legfőképpen a brüsszeli elhibázott szankciós politika okozta általános pénzromlási folyamat csúcsán", fogalmazott márciusban kiadott elemzésében az Alapjogokért Központ, reagálva az akkor publikált februári inflációs adatokra. Más közlések szintén arról írtak: megtörtént a fordulat, nem emelkedik tovább a hazai infláció. Nagy Márton pedig mindössze néhány hete, szintén a márciusi adat ismerete előtt így fogalmazott: "A várakozások beigazolódtak, ahogy azt a kormányzat előzetesen jelezte, januárban már tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés." A minisztérium pedig március végén összesen húsz kormányzati intézkedést említett a drágulás megfékezése érdekében, többek között a mindennapokra és a lakossági teherviselésre is jótékonyan ható élelmiszerárstopra és a kamatstopra vonatkozó intézkedéseket. A lakosságot érintő inflációs nyomás enyhülésében sokat segített, hogy miközben az energiaárak hektikussága továbbra is nagy terheket ró az ország egészére, addig az élelmiszerárak emelkedésének üteme már decemberben fékezett.
A kormány előrejelzése beigazolódott, a márciusi inflációs adat igazolja, hogy az infláció csökkenő pályára állt. Mérséklődése tartós lesz, így év végére - vagy akár még az év vége előtt - elérhető az egy számjegyűvé zsugorodása.
Ez az erőteljes kormányzati munkának köszönhető folyamat egyébként a Magyar Nemzeti Bank tavaly decemberi prognózisával is összhangban van: a központi pénzintézetnél akkor rámutattak, hogy 2023 második fele lehet az, amikor immár az infláció mérséklődése kapcsol erőteljes fokozatba, és markánsan csökkenni fog.
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés"
- reagált egy interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, immár április első felében a publikált márciusi inflációs adatokra.
Az inflációs mutató "teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival", fogalmazott. A miniszter világossá tette, hogy az Orbán Viktor kormányfő által már tavaly megnevezett cél az inflációval kapcsolatban, illetve a kormányzat gazdaságpolitikai prioritásai azóta sem változtak. "A kabinet ebben a helyzetben is nagyon világos célokat fogalmazott meg, amiben a legfontosabb szempont, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédjék a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett az, hogy az idén kivédjék a recessziót és az év végére egy számjegyűre szorítsák le az inflációt" - fogalmazott Nagy Márton.
Cikkünk kiemelt képén Orbán Viktor miniszterelnök egyik rádióinterjúján / forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
