Ahhoz, hogy egy sör megkapja a trappista jelzőt, szigorú szabályoknak kell megfelelnie.
Az „Autentikus trappista termék" címkét a Nemzetközi Trappista Szövetség (ITA) csak olyan sörfőzdéknek adja, amelyek söreiket apátságon belül, szerzetesek vagy apácák felügyelete alatt készítik.
További feltétel, hogy a keletkező nyereséget teljes egészében a vallási közösségre, a rendre vagy jótékonysági célokra fordítsák – írja a The Drinks Business nyomán a Vince.hu.
A belgiumi Achel sörfőzde például 2021-től már nem tekinthető trappista státuszúnak. Hiába maradt a recept változatlan, ott már nem dolgoznak szerzetesek. Az ő történetük nem egyedi. Az említett cikk Benedikt testvért, az 1836 óta szintén sörfőzésben érdekelt Westmalle apátját idézi, aki szerint a legtöbb szerzetesi közösség helyzete bizonytalan. „A mai társadalom kevés olyan mintát kínál, aminek a végén az emberek a szerzetesi hivatást választják. A vallás veszített a jelentőségéből, miközben a szerzetesi életforma sokkal többről szól."
A Westmalle egy a mindössze öt, még hivatalosan trappista sörfőzde közül Belgiumban a Chimay, az Orval, a Roquefort és a Westvleteren mellett.
Paradox helyzet, hogy miközben a „személyzeti" utánpótlás elégtelensége miatt a létükért küzdenek, a világ legjobb sörfőzdéi közé tartoznak.
A Westmallénál már 51 laikus (nem rendtag) munkatárs dolgozik. Emiatt fennáll a veszély, hogy az egyébként éppen a 8 trappista közösség által 1997-ben alapított ITA előbb-utóbb rosszallását fejezi ki a magas számuk miatt. Szélesőséges esetben akár döntési helyzet elé is állíthatják őket: vagy csökkentik arányukat, vagy visszavonják a terméküknél a trappista sör minősítést.
(Cikkünk kiemelt képe illusztráció!)