A növények között vannak olyanok, amelyek elkábítanak, bódult tudatállapotot idéznek elő, sőt, némelyek kibírhatatlan fájdalmat, vagy akár halált is okozhatnak. Éppen ezért fontos felismerni a veszélyes fajokat. Ebben nyújthat segítséget a világ egyik legkülönösebb turisztikai látványossága, az Anglia északi részén, az alnwicki kastély mellett fekvő Alnwick Garden részét képező Poison Garden, ahol a világ legmérgezőbb növényei közül gyűjtöttek össze közel 100 fajtát - írja a BBC nyomán a Promotions.hu.
Ezen a helyen szó szerint elég egy rossz mozdulat: nem csupán megérinteni, de még megszagolni sem szabad a növényeket, mert van olyan, amelynek már a kipárolgása is mérgező. Nem túlzás ez a megállapítás, ahogyan arra a park míves kovácsoltvas kapuján, egy koponya társaságában elhelyezett felirat is felhívja a látogatók figyelmét:
Ezek a növények ölni tudnak.
Ezen a helyen bár különböző mértékben, de minden növény mérgező.
Akad itt ciánt termelő balkáni babérmeggy, idegmérget tartalmazó farkasfű, a Magyarországon is jól ismert nadragulya, sisakvirág, és persze a Guinness Rekordok Könyve által a világ legmérgezőbb növényeként számontartott ricinus. Ezek mellett találkozhatunk még a szintén nem túlzottan barátságos kaukázusi medvetalppal, amelyet a park munkatársai is csak megfelelő védőöltözékben közelíthetnek meg. Ez a növény szó szerint pokoli hatású, fő hatóanyaga a furokumarin rákkeltő hatású, a szembe kerülve maradandó vakságot okoz, a bőrt pedig fényérzékennyé teszi, amely így a vele való érintkezést követően UV-sugárzás hatására égési sérüléseket szenvedhetünk el.
Akadnak itt olyan növények, amelyeket a látogatóktól ráccsal elzárva, lényegében ketrecben tartanak, nehogy bárki késztetést érezzen a megérintésükre. Súlyos sérülés még egyetlen látogatót sem ért, de olyan esetre volt már példa, hogy valaki elájult a túra alatt.
Piknik céljából sem ez a legjobb hely, hiszen például, ha kellően sok rododendron nő egymás mellett, akkor a talajt is megmérgezik maguk körül. A babérmeggyet pedig jobb egyáltalán nem bolygatni, mert elegendő kettévágni egy-egy levelüket ahhoz, hogy a benne lévő két komponens egymással reakcióba lépve ciángázt termeljen.
(Cikkünk kiemelt képe illusztráció!)