GFM: Az átmeneti GDP-mérséklődés ellenére tartható az 1,5 százalékos gazdasági növekedés

Budapest, 2023. március 31. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én. MTI/Illyés Tibor

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt Magyarországon a megelőző évhez képest 0,9 százalékkal csökkent a GDP 2023 első negyedévében, míg negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos mérséklődés látható - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye.

Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki.

A Kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elértemélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbbnövekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők.

Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság.

Budapest, 2023. március 31. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én. MTI/Illyés Tibor Forrás: MTI/Illyés Tibor

A Kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság.

Ezt a célt szolgálják az államilag támogatott vállalati hitelek, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára. 2023-ban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program 1-1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve pedig összességében 2 százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések.