Ehhez az újrafelhasználás és újrahasznosítás szélesebb körű elterjedésére, valamint a műanyagtermékek átorientálására és diverzifikálására lenne szükség - hangsúlyozták a szerzők.
Ez magában foglalná az újratölthető palackok, a különféle adagoló automaták, illetve a visszaváltható csomagolások szélesebb körű használatát. Ezekkel a lépésekkel harminc százalékkal kevesebb műanyaghulladék keletkezne
- magyarázta az UNEP.
További húsz százalékos csökkenést lehetne elérni, ha az újrahasznosítás stabilabbá és jövedelmezőbbé válna. A fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetésével és a termékek újrahasznosíthatóságának javításával pedig huszonegyről ötven százalékra lehetne növelni az újrahasznosítható műanyagok mennyiségét.
Az UNEP szerint
a műanyagból készült csomagolóanyagokat helyettesítő alternatívákkal, például papír vagy lebomló anyagok használatával további tizenhét százalékkal csökkenthető a műanyagszennyezés.
Mindezek után még mindig maradna százmillió tonna egyszer használatos és rövid élettartamú műanyaghulladék, amelyet a jövőben tervezési és biztonsági szabványokkal lehetne környezetbarátabbá tenni - magyarázta az UNEP.
"A műanyagok termelésének, felhasználásának és elhelyezésének módja szennyezi az ökoszisztémát, kockázatot jelent az emberi egészségre és destabilizálja az éghajlatot" - hívta fel a figyelmet Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója.
A jelentés szerzői szerint a körforgásos gazdaságra való áttéréssel 1,27 ezer milliárd dolláros megtakarítást lehetne elérni, míg további 3,25 ezer milliárd dollár többlet keletkezne az egészségüggyel, az éghajlattal, a légszennyezéssel, valamint a tengeri ökoszisztémákkal és a peres eljárásokkal összefüggő költségek megspórolásával.
Emellett 2040-ig legalább hétszázezer új munkahelyet lehetne teremteni, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű országokban.
Bár a változtatások költségesek, ha öt évvel késik a lépések bevezetése, akkor nyolcvanmillió tonnával nőhet a műanyagszennyezés 2040-ig - figyelmeztet az UNEP.