Kiszabadulhatott valami a rettegett szellemhajóról

A Sentinel-2 L1C nevű műhold készítette felvétel a Vörös-tengeren észlelt foltról

Mintegy 250 kilométer hosszan elnyúló, déli irányba haladó olajfoltot azonosítottak műholdképek segítségével a Vörös-tengeren. Valószínűleg olajszennyezés, melynek forrása ismeretlen. Ám többen máris annak az aggodalmuknak adtak hangot, miszerint megtörtént a legrosszabb az évek óta Jemen partjainál veszteglő, lepusztult állapotú olajtankeren, és annak rakománya kezdett szivárogni.

Törékeny ökoszisztéma kerülhet veszélybe

A rendelkezésre álló adatok alapján május 19-én törénhetett egy kiömlés egy egyelőre ismeretlen forrásból a Vörös-tengeren, nagyjából Egyiptom-Szudán tengeri határának földrajzi vonalán. Az azóta 250 kilométer hosszúra nyúlt foltot másnap fedezték fel egy műhold képeinek elemzésével.

A szakértők egyelőre tanácstalanok a kérdésben. Wim Zwijnenburg, a Pax nevű holland klíma- és környezetvédelemi elemzésekkel, konfliktuskutatással foglalkozó szakértője azt nyilatkozta a MiddleEastEye nevű portálnak, hogy a szennyezés nagy valószínűséggel könnyű üzemanyag, és nem nehéz kőolaj. A folt egyre nagyobb kiterjedése mögött is az állhat, hogy az anyag súlyát a víz segítsévéel még a szél is meg tudja mozdítani. A szakértő szerint a kiömlés nagyjából 100 ezer liter olajat jelenthet, és a problémát az okozza, hogy jelenleg nem tudják azonosítani a forrását.

Az olajfoltról készült műholdkép:

„Ez akár szivárgás, akár egy iráni tartályhajó elleni csapás eredménye is lehet, de nincs tudomásunk egyetlen bejelentett támadásról sem, és nem észleltünk robbanást sem" – mondta Zwijnenburg a portálnak. Ez utóbbi kijelentésével arra utal, hogy a Vörös-tenger térsége meglehetősen "forró" zónája a Földnek, már ami a regionális konfliktusokat illeti. Például 2019-ben egy iráni, egymillió hordó kőolajat szállító tartályhajóra mértek rakétacsapást, mikor az Szaúd-Arábia partjainál haladt el.

Szakértők most azért is aggódnak, mert a szennyezések kikezdhetik a Vörös-tenger gazdag és sok szempontból egyedi ökoszisztémáját.

Például ebben a tengerben található a világ egyik leghosszabb, saját ökoszisztémával rendelkező zátonyrendszere, amelyre azért is különösen figyelnek a tudósok, mert egyelőre rendkívül toleránsnak látszik a tengervizek általános hőmérséklet-emelkedésével szemben. Ugyanakkor a Vörös-tenger a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala is, a világ kereskedelmének körülbelül 10 százaléka halad át a vizein, és korábban is regisztráltak már itt olajszennyezéseket.

Az FSO Safer olaja szivárog?

A mostani észlelés kapcsán többen attól tartanak, hogy a 2015 óta Jemen parjaihoz közel, elhagyatottan és egyre rosszabb állapotban veszteglő FSO Safer tankernél bekövetkezett a legrosszabb, és rakománya vagy a működéséhez szükséges üzemanyag kezdett szivárogni. Az FSO Safet mintegy 1,14 millió hordó nyersolajat szállít - tehát nem a kiömlésnél feltételezett könnyű olajat -, és ha ez a mennyiség tengerbe jut,

az nagyobb környezeti károkkal járna, mint az Exxon Valdez hírhedt 1989-es katasztrófája.

Az FSO Safetrel kapcsolatos gondokról az Origo több cikkében írt, például ebben.

Az egyre rosszabb állapotban lévő hajóról készült felvétel:

Ugyanakkor a vélt olajfolt az FSO Safer pozíciójánál jóval északabbra jelentkezett, bár azóta déli irányba halad. A gyanút, hogy mégis történhetett valami az egyre rosszabb állapotú tankernél, az is táplálta, hogy a Nautica tartályhajó épp május 19-én érkezett Dzsibutiba - vagyis a feltételezett kiömlés napján. Ezt a hajót vásárolta nemrég az ENSZ, amelybe - az Origo itt írt erről - egy különlegesen kiképzett ipari mentőcsapat a tervek szerint hamarosan áttölti az FSO Safer rakományát, megelőzve ezzel az évtized ökológiai katasztrófáját. Az említett Wim Zwijnenburg ugyankkor azok álláspontját osztja, akik szerint valószínűtlen, hogy az FSO Safer lenne az olajfolt forrása - persze, ezzel még nincs válasz arra, hogy hol, hogyan és miből történt a kiömlés.