Lantos Csaba: Megvan a világos válaszunk, megújulók és atomenergia

Mezőcsát, 2023. június 6. Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond az ország legnagyobb egybefüggő napelemparkjának átadásán Mezőcsát határában 2023. június 6-án. A mezőcsáti erőmű évente összesen 372 GWh villamos energiát képes termelni. Ez az energiamennyiség elegendő a kétszázezer lakosú Debrecen fél évnyi, vagy a mintegy 5700 lakosú Mezőcsát 21 évnyi energiafogyasztásának kielégítésére. Az erőmű üzembe állításával évente akár 130 000 tonnával is csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása. MTI/Vajda János

Az új szélerőművek és kis moduláris atomreaktorok telepítéséről, a hazai gáztermelés növeléséről is beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában.

Az energiaellátás 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék. A teljes energiafüggetlenség megvalósíthatatlan, nem is várható el egy olyan földrajzi adottságokkal, természeti erőforrásokkal rendelkező országtól, mint a mienk, de a kitettségeket csökkentenünk, az önellátási képességeket erősítenünk kell – jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában.

Ha a horvát és román irányú beszállítások, a fogyasztáscsökkenés és a fokozott mértékű belföldi termelés trendjei tartósnak bizonyulnak, az idén kézzelfogható közelségbe kerülhet a 60 százalékos arány – a korábbi 87 százalék helyett – ismertette a miniszter.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter Forrás: MTI/Vajda János

Arra a kérdésre, mikor lesz újabb szélerőmű Magyarországon, azt mondta, „bár a szándék megvan a részünkről, az ördög a részletekben rejlik". Kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba, nem szeretnénk Magyarországot ipari tájjá változtatni.

Kitért rá,

amíg meg nem épül a három gázüzemű blokk, a Mátrai Erőműre szükség lesz.

Más módon hasznosítható a lignit és a hazai barnaszén, például az úgynevezett tisztaszén technológiával, vegyipari alapanyagként. És bár nem terv, de nem jelenthető ki az sem, hogy egyáltalán nem épül majd hagyományos energiatermelésre ilyen típusú erőmű. Ugyanis idővel megoldódhat a szabadba kerülő szén-dioxid befogása és tárolása (carbon capture), esetleg hasznosítása is, nemrég írtuk, ennek a technológiának idehaza megvannak a lehetőségei.

Lantos Csaba szavaiból egyértlműen kiderül:

a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása műszaki kérdés, szükség van rá és akkor sem tolódik el az energiamix, ha egyszerre hat erőművi blokk működik.

Mindezt azért, mert Paks jelenleg a hazai áramigény harmadát termeli meg, az áramfelhasználás pedig tovább növekszik a jövőben.

Nincs elég alaperőművünk, 40 éve nem épült ilyen. Paks II.-vel és a három új gázblokkal azonban már lefedjük az alapigények jelentős részét. Ehhez jön még a hazai geotermia, biomassza, biogáz, valamint az időjárásfüggő megújulók, csak majd az azon felüli mennyiséget kell importálni – tette hozzá. „Paks 3"-ra, azaz kisteljesítményű nukleáris blokkra is szükség lesz, de ezt nem Pakson kell felépíteni.

A teljes interjú a Világgazdaság oldalán olvasható.