Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagy Márton az inflációt kiváltó okok kapcsán így fogalmazott: „A három nagy fundamentális ok, amelyek az inflációt okozták, megoldódott: az egyik az energia ára, aminek esetében jelentős áresést láttunk; a másik a forint árfolyama, ami stabilizálódott; és a harmadik pedig, ami szintén felhajtotta az inflációt, a vállalatoknál tapasztalt ár-profit spirál, aminek ugyancsak végét látjuk.
Olyan mértékű volt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmának visszaesése, hogy a túlzó nyerészkedésen alapuló magatartás, ami eddig jellemezte a vállalatokat, mára teljesen kiszorítaná őket a piacról, így tehát ez teljesen bekorlátozza az áremelési lehetőségeiket"
- jelezte.
Nagy Márton az infláció letörése érdekében hozott lépésekről, az iméntiekkel összefüggésben, ezt mondta: "Sőt, azok a kormányzati intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy a hamarosan bevezetésre kerülő online áru-összehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszer-inflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben."
Nagy Márton beszélt arról a többször megerősített kormányzati célkitűzésről is, hogy az idei év végére egy számjegyűvé mérsékeljék az infláclót. „Év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak. A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat.
A növekedésünk legfőbb támaszai továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok.
Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5-4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés" - mondta.
Jelezte azt is, hogy mi az előfeltétele a kamatstop kivezetésének. „A kamatstopot akkor vezethetjük ki nagy bizonyossággal, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz. A kkv-k esetében a kivezetés egy lépésben történhet meg, a lakosság esetén a rögzített kamatláb és piaci kamatláb jelentős távolsága miatt – minden bizonnyal – két lépésben."
„Nem mondunk le a GDP-arányos 2 százalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk. Gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatjuk, ez összefügg egy új FDI-stratégiával" - mondta Nagy Márton.
A befeketések jelentőségéről, valamint a budapesti nemzetközi repülőtér visszavásárlásáról szólva elmondta: „Nagyon sok befektetővel tárgyalunk a világ összes táján, nagyon komolyan vesszük a reptér visszavásárlását.
Olyan baráti befektetőt keresünk, aki egyben operátor is, és hatékonyan és nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. Azt tudom mondani, hogy vannak nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni.
Lehet látni a reptér állapotát, túlzsúfolt, a gyorsforgalmi utat fel kellene újítani, gyorsvasutat megépíteni, egyszóval rengeteg infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség. A reptér egy stratégiai eszköz, nemzetgazdasági jelentősége van."
A miniszter beszélt arról is, hogy a továbbra is rekordmagas foglalkoztatással működő, feszített hazai munkaerőpiacon egyes ágazatokban hiány van megfelelő munkaerőből, amire megoldást kell találni annak érdekében, hogy tartható legyen a gazdaság teljesítményének növelése. „Az automatizáció, robotizáció és intenzív növekedési modell mellett is lesz 500 ezer fős munkaerőigény a gazdaságban. Itt elsősorban azt kell megnézni, hogy növelhető-e az aktivitás, rendelkezésre áll-e megfelelő munkaerő, területileg lehet-e kezelni a hiányt vagy átképezni kell.
A magyar munkahelyek a magyaroké. Ha nincs munkaerő, akkor lehet behozni vendégmunkást, aminek szabályozott keretei vannak.
Minden évben lesz egy kvóta, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium fog kibocsátani, hogy hány vendégmunkás fog dolgozni az országban. Lehet növelni a munkaaktivitási rátát a gazdaságban, de realisták vagyunk, vendégmunkásokra is szükség lesz" - jelezte.
A gazdaságfejlesztési miniszterrel készített interjú teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.
