Az utóbbi években egyre népszerűbb a diákmunka: tavaly több mint 100 ezren dolgoztak az országban, idén pedig várhatóan ennél is többen fognak majd. A piacvezető iskolaszövetkezet szakemberei szerint a diákok nemcsak jó béreket és megbízható munkahelyet keresnek, de ma már elvárják az iskolaszövetkezetektől azt is, hogy digitális téren is lépést tartsanak az igényeikkel, például az ügyintézés terén. Változás az is, hogy nagyon dinamikusan nő azok száma, akik diákmunka kereteiben végzik kötelező egyetemi, főiskolai szakmai gyakorlatukat is.
Tóth Rozália, a Magyarországon piacvezető iskolaszövetkezet, a Prohuman Diákmunka operatív igazgatója elmondta:
A nyár kiemelt időszak, de ma már az év minden hónapjában népszerű a diákmunka, és egyáltalán nem szokatlan, hogy egy diák a tanulmányai mellett munkát vállal. Hosszabb távú együttműködések esetén a diákok gyakornokként történő alkalmazása is egyre általánosabb, ez korábban kevésbé volt jellemző, de mára külön divíziónk foglalkozik a gyakornokokkal és a legkülönbözőbb területeken találkozhatunk diákmunkásokkal."
Hozzátette: "Jelenleg a legtöbben a különböző gyárakban, logisztikai és kereskedelmi területen, például raktáros vagy árufeltöltő munkában, adminisztratív munkakörökben dolgoznak, valamint kimondottan népszerű a ruhabolti, áruházi és gyorséttermi munka is."
A diákmunkában már most elindult a nyári szezon és sokan keresnek diákokat munkára a vakáció alatt. „Természetes, hogy nyáron a turisztikai vállalkozások, így az éttermek, hotelek, strandok számos munkalehetőséget kínálnak, de sok idényjellegű mezőgazdasági munka is van ebben az időszakban, sőt, a gyárakban könnyű fizikai munkára is több fiatalt alkalmaznak a szabadságok miatti kapacitáshiány áthidalására. Összességében nagyjából kétszer annyi diák dolgozik nyáron, mint az év többi részben, ilyenkor vállal munkát a legtöbb szakközépiskolás is" – tette hozzá Tóth Rozália.
A Prohuman tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre bátrabban foglalkoztatnak és egyre több pozícióban diákmunkaerőt a cégek. Míg korábban főleg egyszerűbb vagy back office munkára osztottak be diákokat, ma már olyan érzékenyebb területeken is találkozhatunk velük, mint például a pénztárosi pozíció. Nem csak az eladói munka egyre több, de az sem ritka, hogy egy angolul, németül folyékonyan beszélő diákot találunk a vezérigazgatói asszisztens pozíciójában, vagy éppen egy jól képzett diák látja el a rendszergazda feladatkörét és egyre több a gyakornoki pozíció is.
Tóth Rozália kiemelte:
A diákmunka mint foglalkoztatási forma a vállalatoknak és a diákoknak is kedvező. 25 év alatt adómentes a diákmunkásként szerzett jövedelem, tehát a bruttó bér egyenlő a nettó bérrel, 25 év felett pedig csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le a fizetésből."
Így folytatta: "Mindemelett a vállalatok az iskolaszövetkezeteken keresztül rugalmasan és gyorsan tudnak diákokat foglalkoztatni, nem kell bajlódniuk a foglalkoztatással járó adminisztrációval, toborzással, kiválasztással mivel ezt az iskolaszövetkezet végzi, és rugalmasan tudják az éppen aktuális munkaerőigényekhez igazítani a létszámot. Diákmunkára jelentkezni 15 éves kortól lehet, de ők csak a nyári szünetben dolgozhatnak, 16 éves kortól lehet év közben is munkát vállalni, szülői beleegyező nyilatkozattal, de 18 év alatt például nem végezhet éjszakai munkát egy diák sem."
A diákmunka minimálbére bruttó 1334 forint/óra, a középfokú végzettséghez kötött munkáknál pedig bruttó 1704 forint/óra (25 éven aluliaknak ez nettó összeg). Az átlagos órabér országosan ennél magasabb, 1700-2 ezer forint körül mozog, a balatoni munkák bérezése még kedvezőbb, és a fővárosban is általában magasabbak a diák-fizetések az országos átlagnál. A munka jellege mellett a bért befolyásoló tényezők közé tartozik a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, az életkor és az, hogy a diák mennyire rugalmasan tud munkát vállalni.
Egy jól képzett diák IT vagy mérnöki területeken akár 4 ezer forintos órabért is kézhez kaphat.
„A modern kor elvárásainak megfelelően a diákok többsége az interneten keresztül keres munkát, és egyre népszerűbb információforrás elsősorban gyakornoki pozíciót kereső diákok körében a LinkedIn is – ez utóbbi mindenképpen változás az elmúlt évekhez képest. A fiatalok digitális igényeihez nekünk is alkalmazkodni kell, mert amit csak lehet, az okostelefonjukon szeretik intézni. Ezért is vezettük be, hogy távolról, az interneten keresztül bárhonnan elérhetőek legyenek a kollégáink videóhíváson keresztül, sőt már a diákmunkaszerződések megkötésére is digitálisan kerül sor. Nincs szükség személyes találkozásra, teljesen papírmentes ez a folyamat. Ha valaki eldöntötte, hogy dolgozni szeretne, akár pár óra alatt munkába állhat" – emelte ki Tóth Rozália.