Megmutatjuk, hogyan vegyen ki albérletet a fiatal, aki most megy egyetemre

A felvételi ponthatárok kihirdetésével a lakáskeresési roham is kezdetét veszi az egyetemi városokban, a nyár elején csaknem 15-20 százalékkal több lakás volt kiadó, mint tavaly ilyenkor. A bérbeadók gyakran nagy összegű kaucióval próbálják bebiztosítani magukat arra az esetre, ha a bérlő kárt okozna, nem fizetné a lakbért vagy a rezsit. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményben jelezte, milyen szempontokra érdemes figyelniük a feleknek.

Probléma esetén elsősorban az számít, hogy milyen szerződést kötöttek a felek. Megfelelő dokumentum nélkül ugyanis sokszor csak hosszas és költséges pereskedéssel lehet pontot tenni az ügy végére. Ezért egyre több bérbeadó kér közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőjétől, amellyel a bérleti jogviszony megszűnése után a kiköltözést, az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek, közüzemi díjak megfizetését is biztosítani lehet.

A bérleti díjak mellett az ingatlankínálat is nőtt a KSH-ingatlan.com júliusi adatai szerint, ami hosszabb távon csökkentheti a lakbérek emelkedésének ütemét.

A felvételi ponthatárok kihirdetését követően ugyanakkor a kereslet is megugrik az egyetemi városokban. A képzésre felvettek jelentős része ilyenkor keres magának lakást a következő évekre.

Egy ingatlant kiadni és kivenni is kockázattal jár, egy megfelelő és minden részletre kiterjedő szerződéssel azonban számos kellemetlen helyzettől megkímélhetik magukat a felek. A bérlők és a bérbeadók között leggyakrabban az okoz konfliktust, ha nem készült írásbeli bérleti szerződés, vagy ha a dokumentum nem tér ki olyan fontos részletekre, mint például a kiköltözés vagy a kaució visszafizetésének feltételei.

A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják Forrás: Shutterstock

Érvényes bérleti szerződést jogász segítsége nélkül is lehet készíteni. Ugyanakkor a közjegyzők tapasztalatai szerint hosszú távon akkor járnak a legjobban a felek, ha jogász – közjegyző vagy ügyvéd – segítségét kérik. A házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések túlnyomó többsége ugyanis éppen akkor nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá.

Egy szerződésekben jártas szakember viszont olyan fontos részletekre is felhívhatja a felek figyelmét, amelyek lehet, hogy eszükbe sem jutnának.

A bérleti díj összege mellett azt is fontos a szerződésben rögzíteni, hogy azt az adott hónapban meddig kell megfizetnie a bérlőnek, készpénzben vagy banki átutalással, behozhat-e kisállatot az ingatlanba, vagy éppen mikor kell kiköltöznie a bérleti szerződés megszűnése után, és mik a kaució visszafizetésének feltételei.

Az elmúlt években elterjedt, hogy a felek a szerződést saját maguk készítik el, de a bérbeadók a beköltözés (a birtokbaadás) feltételéül szabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben kifejezetten vállalja, hogy teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, így például az előre meghatározott költségek – a bérleti díj vagy a rezsiátalány – megfizetését határidőre, vagy a bérleti jogviszony megszűnése esetére a bérleményből való kiköltözést. Amennyiben pedig ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, bírósági végrehajtás kezdeményezhető vele szemben.

A minden részletre kiterjedő szerződéssel számos kellemetlen helyzettől megkímélhetik magukat a felek Forrás: Thinkstock

„Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat népszerűségét az indokolja, hogy erős garanciát jelent a bérbeadónak. Amennyiben a bérlő nem tartja be a megállapodást, például nem fizeti a lakbért és a rezsit, vagy nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból a szerződés megszűnése után, a bérbeadó az okiratot szerkesztő közjegyzőnél közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet" – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni személyesen.

Csak a nyilatkozó személyazonosságát igazoló dokumentumra (például személyi igazolványára, lakcímkártyájára), a bérlemény adataira (például cím, helyrajzi szám, település), valamint a felek által aláírt bérleti szerződésre van hozzá szükség, amely alapján a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz.

A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés már nemcsak a bérbeadót védi, hanem a bérlőnek is garanciát jelent például arra, hogy nem emelhetik meg váratlanul a lakbért, nem követelhetik tőle idő előtt a bérleti díjat, és nem tehetik ki jogtalanul az ingatlanból.