Súlyos titok lappang a dinnye körül

Több fajta jó tulajdonságát egyesítették

Mindeddig abban a hitben éltünk, hogy a görögdinnye az egyik legismertebb gyümölcs a világon. Most viszont kiderült, hogy még ez az állítás is hamis, de egyéb súlyos megtévesztésre is fény derült ezzel a népszerű nyári gyümölccsel kapcsolatban.

A görögdinnye neve a görög "pepon" szóból ered, amely "nagy tököt" jelent, és a tökfélék családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Az angol megfelelője a watermelon, amely a dinnye bőséges víztartalmára utal. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5.000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.

De valóban gyümölcs lenne ez a kedvelt termés?

A dinnyeinfo szakportálon az olvasható, hogy habár gyümölcsként fogyasztjuk, a görögdinnye mégsem az.

A gyümölcs jellegére utal, hogy virágzás után a növény magházából fejlődik ki, és megtartja a magokat.

Botanikailag és termesztéstechnológiailag viszont a görögdinnye zöldségnek számít. Termésének fejlődése szempontjából pedig inkább gyümölcs, és ezt látszik alátámasztani az is, hogy húsos termése van. De ismerünk olyan zöldségfélékhez tartozó növényeket is, amelyeknek botanikai értelmeben nem a levelét, a szárát vagy a gyökerét, hanem a gyümölcsét fogyasztjuk el. Ilyen az uborka, az avokádó, a paprika és a paradicsom is.

A görögdinnye legközelebbi rokonai egyébként a cukkini, a sütőtök és az uborka.

David Livingstone, a híres Afrika-kutató, feljegyzéseiben a Kalahári sivatagot említi meg fő termőhelynek, és innen is eredeztetik a növényt.

Kínában már a 10. században termesztették, azóta is ez az ország a legnagyobb görögdinnyetermelő, Európába pedig bevándorlókkal együtt érkezett a 13. században.

A görögdinnye valójában gyümölcs és zöldség is, attól függ honnan vizsgáljuk Forrás: pexels.com

Akkor az sem igaz, hogy egészséges a görögdinnye?

Sokan abban a részben tévhitben élnek, hogy például mivel a görögdinnye 90-95 százaléka víz, ezért minden bizonnyal jótékony hatással van az emberi szervezetre. Ezt azonban érdemes árnyalni.

A gyümölcshúsának ugyanis rendkívül magas a cukortartalma,

de viszonylag sok benne a C-vitamin is. Ásványi anyag tartalma is igen változatos: B-vitaminok, magnézium, kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor is van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet.

Ahogy azonban arról az Origo már írt, a görögdinnye fogyasztásnak is lehetnek káros következményei. Ez a zöldség-gyümölcs az egyik legjobb forrása a likopinnak, amely a húsa jellegzetes vörös színét adja. A likopin egy karotinoid vegyület, amelynek számos egészségügyi előnye van, például védi a szív- és érrendszert, valamint csökkenti a bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát. Ez az antioxidáns hatással van a szív egészségére, ám

ha túlzásba visszük a fogyasztását, gyomorbántalmakat okozhat: 30 mg likopin után jelentkezhet puffadás, hasmenés és emésztési zavarok.

Sőt, akinek túl sok kálium van a vérében, annak is korlátoznia kell a dinnyefogyasztást. Hiszen azoknak a szervezetében, akik nem megfelelően dolgozzák fel a káliumot, nagyon hamar felhalmozódhat.

Bár a legtöbb ember csak a görögdinnye húsát fogyasztja, a héja is ehető. Az lédús és ropogós, és akár salátákhoz is hozzáadható. Néhány helyen a görögdinnyét szépítő- és bőrápoló szerekben is használják.

Bárhogy is tekintünk a görögdinnyére, kezdetét vette az idei dinnyeszezon. Ahogy az Origo megírta, július közepén elindult a magyar dinnye értékesítése, a nyári időszakban várhatóan 125-130 ezer tonna görögdinnyét és a becslések szerint 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a hazai termelők a földekről. Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik az idei dinnyeszezon.

Forrás: Promotions