Kifogy a vízből az egyik utolsó kommunista állam

A woman from Yoruba´s religion dressed in white for overtake the purity waiting a taxi near the National Capitol Building in Havana, Cuba, on 23 November 2016. (Photo by Alvaro Fuente/NurPhoto)

Több mint 100 ezer havannai lakos maradt víz nélkül a karibi nyár hőségében. A feszültség egyre nagyobb a kubai főváros utcáin, miközben a válsággal küzdő kormány kétségbeesetten próbál megoldást találni.

A kubai vízhiány a sziget elöregedő és leromlott infrastruktúrájának köszönhető. Akár 100-200 ezer havannai lakos is érintett lehet, vagyis a város lakosainak akár 10 százaléka is megszenvedheti a vízhiányt – jelentette az állami média.

A helyi tisztviselők szerint a vízhiányt számos tényező okozza, többek között a hibás motoros szivattyúállomások, a szivárgó csövek és az éghajlatváltozás okozta szárazság.

Mindeközben Kuba az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb gazdasági válságától szenved. A szigetet az Egyesült Államok szankciói, a koronavírus-járvány elhúzódó hatásai, valamint a turizmus hanyatlása egyaránt sújtja.

Élelmiszerekből, gyógyszerekből és üzemanyagból is hiány mutatkozott az elmúlt időszakban, amit most a vízhiány súlyosbít.

A vízhiány és a fennakadások már most is gyakoriak a fejletlenebb vidéki területeken, ahol a hasonlóan elavult infrastruktúra és a szárazság miatt sokan kénytelenek a ciszternás teherautókra vagy a helyi folyókra, patakokra és sekély kutakra hagyatkozni.

Vízhiány sújtja Kuba fővárosát Forrás: NurPhoto/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

A Cubadebate online hírportál beszámolója szerint Havanna tisztviselői a hétvégén a fővárosban több kulcsfontosságú vízinfrastruktúra-helyszínt is meglátogattak, de figyelmeztettek, hogy nem lesz gyors megoldás a problémákra..

Az elmúlt években a gyakori áramkimaradások miatt országszerte megszakadt a vízellátás, de a kubai kormány szerint idén nyáron jobban felkészült az elektromos hálózat. Havanna helyi önkormányzata azonban a múlt héten közölte, hogy a kereslet 25 százalékkal meghaladja a tervezett mennyiséget, és

arra kérték a lakosokat, hogy lehetőleg takarékoskodjanak az energiával.

Az áramkimaradások kényes témát jelentenek Kubában, és részben hozzájárultak ahhoz a dühhöz, amely kormányellenes tüntetésekhez vezetett szerte a szigeten. Ide sorolhatók a 2021 júliusában tartott megmozdulások, amelyek a korábbi vezető, Fidel Castro 1959-es forradalma óta a legnagyobbaknak számítottak.

Forrás: Al Jazeera