A szennyező fizet elve alapján változik a csomagolás költsége

A kép csak illusztráció

Július elsejével lépett életbe idehaza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, vagyis az EPR, igazodva az uniós irányelvekhez. Ennek egyik lényeges eleme a szennyező fizet elve. A magasabb díjtétel a termékek csomagolásának árát emeli meg elsősorban.

A kiterjesztett gyártói felelősség vagy angolul Extended Producer Responsibility (EPR) olyan szakpolitikai eszköz, amely a gyártó pénzügyi és/vagy működési felelősségét kiterjeszti a keletkezett hulladék kezelésére is.

A cél, hogy hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására vagy újrahasznosítására

– ismerteti a július elsejével bevezetett intézkedés lényegét tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely annak gyakorlati alkalmazását és hatásait is ismerteti.

A kép illusztráció Forrás: Pasi Mäenpää / Pixabay

Az uniós országoknak 2024 végéig kell biztosítani a gyártói felelősségvállalási rendszerek minden csomagolásra történő kiterjedését,

2025. december 31-ig pedig az összes csomagolási hulladék legalább 65 százalékát újra kell hasznosítani.

Ezen belül a műanyag és az alumíniumhulladék legalább felét, a műanyagok legalább negyedét, az egyéb fém és üveghulladékok, a papír és a karton a hetven százalékát.

A javasolt intézkedések 2030-ra 43 millió tonnára csökkentenék a csomagolásból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, szemben a 66 millió tonnával, ha a jogszabályokat nem változtatják meg – emeli ki a tanulmány.

Az uniós elveknek megfelelően

idehaza július elsejével lépett életbe a szennyező fizet alapján működő irányelv, a gyártóknak ekkortól kell magasabb összeget kell fizetni a hulladékkezelésért, azonban a lakosság szemétszállítási díjait nem érintik a változások.

Emelkedik ugyanakkor a csomagolás előállítási költsége, ez elsősorban az élelmiszeripart érinti. Ez végső soron akár a fogyasztói árakban is bizonyos mértékig megjelenhet (a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetségének számításai szerint akár ötszázalékos inflációt is okozhat a termékeknél).

Ugyanakkor kicsi a hely az élelmiszeripari termékek árának növelésére idehaza, ennek egyik oka az egyébként is magas infláció és ennek hozományaként a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Ezért inkább a gyártói/értékesítői profitokat érintheti – a jegybank jelentése szerint „2022 második felétől jelentősen emelkedett az inflációnak a költségek által meg nem magyarázott része", azaz a profithányad.

A felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése már jó néhány éve zajló folyamat, a vásárlók egyre tekintélyesebb része keres olyan termékeket, ahol a gyártó kevesebb csomagolóanyagot használ, vagy éppen újrahasznosít. Sőt, egyes gyártók jól is jöhetnek ki a kiterjesztett felelősség rendszeréből, ugyanis hirdethetik magukat környezettudatos(ságra törekvő) vállalkozásként, amivel vevőket szerezhetnek maguknak.