Ahogy arról az Origo is beszámolt, amint kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, elkezdődött az ilyenkor szokásos roham az albérletekért az egyetemvárosokban. A hallgatók egy egyre dráguló piacon próbálják megtalálni új lakóhelyüket, a kényszer a soha vissza nem térő lehetőségek mellett számos csapdát is rejt.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta,
egyre gyakrabban találkoznak azzal a jelenséggel, hogy egyesek olyan albérleteket hirdetnek meg, melyeknek nem is tulajdonosaik.
„Egy példával élve előfordul, hogy egy paraméterei alapján havi 300 ezer forintért is kiadható ingatlant 250 ezer forintért hirdetnek meg, ami rendkívül csábítóan hangozhat. Ezután azzal hitegetik a helyszínre érkező potenciális bérlőket, hogy ha nem akarnak lemaradni, akkor rögtön szerződjenek is.
A csalók aztán órákon belül többször is zsebre rakják a kéthavi kauciót és az első havi bérleti díjat, majd felszívódnak"
– hívta fel rá a figyelmet.
A szakember szerint van, hogy egy héten akár tíz embert is odahívnak az érintett lakáshoz a bűnözők, és a példánál maradva így tízszer 750 ezer forintot, összesen 7.5 millió forintot raknak zsebre, amit a hiszékeny bérlők sosem látnak többé, mert hamis adatokat ad meg a másik fél.
Gadanecz Zoltán szerint ez az átverés kivédhető úgy, hogy ingatlanközvetítőn keresztül bérlünk lakást, ugyanis a cégeknek jogszabályi kötelezettségük azonosítani a kiadót és a bérlőt egyaránt tulajdoni lap illetve személyi igazolvány alapján. Ezzel gyakorlatilag nullára csökkentik a kockázatot. Szerinte szintén minimalizálja a hibázási lehetőséget, ha ügyvédnél vagy közjegyzőnél és nem egy kávézóban, ismeretlen tanúk előtt írjuk alá a szerződést.
Gadanecz Zoltán a potenciális visszaélésekkel kapcsolatban arról is szót ejtett, a papírozásnál mindenképpen ki kell térni arra a mellékletben, hogy milyen ingóságok vannak az ingatlanban, így érdemes dokumentálni azt is, hogy beköltözés előtt milyen értéktárgyak voltak megtalálhatók benne.
„A bérlőknek mindig le kell fixálniuk előre, hogy ha a mosógép, a televízió, a csaptelep vagy bármi más meghibásodik a lakásban, akkor annak a javítását ki fogja állni.
Ezt már a legelején érdemes tisztázni, mert a tulajdonos adott esetben nem akarja majd visszaadni a kauciót, mondván azt felhasználta a szervízelésre" – említette.
Végezetül azt is hozzátette, hogy számba kell venni a szerződéskötésnél a karbantartási költségeket is, ilyen lehet a hűtő-fűtő berendezés, amit évente meg kell nézetni szakemberrel. Ez akár 40-50 ezer forintig terjedő tétel is lehet, amit egyáltalán nem mindegy, ki vállal magára és ha nincs előre egyeztetve, az feszültségeket szülhet.