A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 41 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,2 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,6 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké nem változott, 3,0 százalék volt.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A nyilvántartott álláskeresők létszáma július végére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal, 227 ezer főre csökkent.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 608 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 441 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,2 százalékos volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15-24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk lényegében nem változott, 27,3 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban 4,9 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett.
Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, a nemzeti kormány elérte a közel teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már 4,745 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekord alacsony.
A kormány intézkedései pedig nemcsak megvédték, hanem tovább növelték a foglalkoztatottságot Magyarországon.
Czomba Sándor kiemelte, hogy a Kormány célja a nehéz gazdasági környezetben is változatlan: meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket. A gazdaság alapjai erősek, újabb és újabb beruházások érkeznek hazánkba.
A Kormány célja, hogy 2023-ban megerősítsük a gazdasági növekedés alapjait, hogy gyors visszapattanást követően jövőre újra dinamikusan, 4 százalékkal emelkedjen a GDP, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a Kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot. Az intézkedéseknek köszönhetően a termelés és beruházások növekedése tovább folytatódik, amelyek még tovább fogják növelni a foglalkoztatottságot - tette hozzá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.