Egyre több a nem lakott ingatlan a városokban

Budapest, 2009. december 15. Csaknem teljesen befejeződött, az eredeti határidőnél egy hónappal korábban a III. kerületi Faluháznak nevezett társasház felújítása. Magyarország legnagyobb lakóépülete 315 méter hosszú, 15 lépcsőházból álló, tízemeletes és 886 lakásos. A Faluház korszerűsítése során ötkamrás műanyag ablakokat építettek be, 10 cm-es szigetelést kapott a homlokzat és a tető, amire 1500 m2 napkollektort is telepítettek a melegvíz-ellátás segítésére. A ház megújulásával a felére csökkenhet az épület jelenlegi energiafelhasználása. A több mint egymilliárd forintba kerülő felújításhoz uniós források álltak rendelkezésre, ezenkívül a kerületi önkormányzat és a Panel Plusz program révén az állam is támogatta a korszerűsítést. MTI Fotó: Mohai Balázs

Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt: száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát, amely szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült.

Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy

elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak,

miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált - írják.

Az OC rámutat: a népesség nagyságának változása és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg 599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott - utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.

Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott.

Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan - összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.