Richard A. Werner professzor a London School of Economics-on szerzett közgazdasági diplomát, majd
az Oxfordi Egyetemen doktorált. Az oxfordi Linacre College tagja,
egyetemi tanárként bank- és pénzügyekkel foglalkozik.
Tanított a frankfurti Goethe Egyetemen közgazdász professzorként, a nemzetközi banki tevékenység professzora volt az angliai Southamptoni Egyetemen, a tokiói Sophia Egyetem közgazdasági és pénzügyi tanszékén adjunktusként dolgozott. Három évig a sanghaji Fudan Egyetem pénzügy professzora volt, fejlesztési gazdaságtant és fenntarthatóságot tanított a Moszkvai Állami Egyetemen, valamint számos más felsőoktatási intézményben is vezetett közgazdasági, banki és pénzügyi kurzusokat.
Alapító elnöke a Local First közösségi érdekeltségű társaságnak, amely nonprofit gazdasági társaságok
létrehozását, illetve közösségi bankok alapítását támogatja. 2008-ban létrehozta, majd vezette a Centre
for Banking, Finance and Sustainable Development kutatóközpontot, amely elsőként összpontosított a
pénzügyi szektor és a fenntarthatósági kérdések közötti kapcsolatra. 1995-ben új monetáris politikát
javasolt a banki válsághelyzetekre, amelyet „kvantitatív könnyítés" -nek nevezett, és amelyet számos
nagy jegybank is felkarolt.
Figyelemre méltó karrierje állomásai közül érdemes kiemelni, hogy több mint négy évig a tokiói Jardine
Fleming magasan jegyzett vezető közgazdásza volt, vezető portfóliómenedzserként és ügyvezető
igazgatóként dolgozott a Bear Stearns Asset Managementnél, többéves vezető tanácsadói tevékenység
áll mögötte az Ázsiai Fejlesztési Banknál, valamint vendégkutatóként dolgozott a japán pénzügyminisztériumban és a Bank Asian-nál, majd a Bank of Japan-hoz igazolt.
Több meghatározó tudományos művet publikált.
„A jen hercegei" című könyve – amelybenfigyelmeztetett a 2008-ban bekövetkező USA-központú globális pénzügyi válságra - Japánban többhéten át listavezető lett, megelőzve olyan bestsellereket, mint a Harry Potter.
A 2005-ös „Új paradigma a makroökonómiában" című írása a visszatérő bankválságra figyelmeztetett. 2014-ben publikálta az első empirikus bizonyítékot arra, hogy a bankok pénzt teremtenek a hitelezéssel. 2003-ban a Davosi Világgazdasági Fórumon a „Global Leader for Tomorrow" címmel tüntették ki.