A megfelelő téli felkészülés érdekében április óta folyamatosan zajlik a betárolás a hazai gáztárolókba.
Az Európai Unió november elsejére írt elő 90 százalékos kötelező feltöltési arányt az érintett tagállamok számára. Magyarország ezt a szintet már augusztusban elérte,
mostanra az uniós átlaggal lényegében megegyező, 93 százalékos mutatóval rendelkezik.
A készletmennyiségekről gyakorlatiasabb képet kapunk, ha azokat nem az eltérő tárolókapacitásokhoz, hanem az adott ország korábbi felhasználásához mérjük. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a 60 százalékot közelíti. A hazai adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál.
A kizárólag a háztartásokra szűkített arány értelemszerűen még kedvezőbb. A nemzetközi energiaválság mindenütt a fogyasztás visszafogását hozta magával. Tavaly a megelőző évhez képest mintegy 17 százalékkal kevesebb gázt használtunk fel Magyarországon. A 2021-es lakossági igényekhez mért tárolói töltöttség mostanra meghaladta a 150 százalékot. Így már jóval a fűtési szezon előtt, kizárólag belföldi forrásból is bőséges, 6 milliárd köbméteres készletmennyiség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar családok egy fagyosabb télben, keményebb mínuszokban is melegen tarthassák otthonaikat.
A kormány nemcsak az ellátás biztonságáról gondoskodik, hanem a rezsivédelemmel mérsékli a háztartások energiaköltségeit is.
Az egyedülálló intézkedésnek köszönhetően a magyar családok kapják a legolcsóbban az áramot és a gázt Európában. A kormány a háborús időkben is megvédi, az átlagfogyasztásig fenntartotta a rezsicsökkentést, amelynek kiadásait a jövő évi költségvetésbe is betervezte. Az adatok szerint a rezsivédelem működik. Az első teljes rezsiévben, tavaly augusztustól idén július végéig a földgázszolgáltatásban a fogyasztási helyek 86 százaléka, a villamos energia esetében pedig 79 százalékuk maradt az átlagfogyasztási sávhatár alatt.