Gyakran mondják, hogy a bűnözés nem kifizetődő. Ez különösen érvényes arra a testvérpárra, akik megpróbáltak eladni egy hamis festményt, azonban végül hatalmasat vesztettek az eleve illegális ügyleten. Közben legalább háromszor vétettek óriási hibákat, aminek eredményeként egy bűnügyi vígjátékba illő eseménysorozatot idéztek elő – számolt be a történetről a The Vintage News.
A történet 2003-ban kezdődött, amikor egy katalán városból (Girona) származó testvérpár
vásárolt egy festményt, melyről okkal hihették, hogy Francisco de Goya eredeti alkotása,
amely a spanyol művészt, Antonio Maria Esquivelt ábrázolja. A műalkotás rendelkezett a hitelességét igazoló okiratokkal, a testvérek pedig ki is fizették érte a 20 ezer eurós foglalót. A teljes ár 270 ezer euró volt.
Három évvel később viszont a festményt szakértők vizsgálták meg.
Kiderült, hogy hamisítvány, valójában a 19. században készült.
A testvérek bíróságra mentek Gironában, ahol a bíró kimondta, hogy a teljes vételár helyett a 20 ezer eurós foglalóért megtarthatják a festményt.
Bár az, hogy hamis képet vásároltak, szigorúan nézve talán nem az ő hibájuk volt, de a következő fordulat már igen. Az eseménysor ugyanis itt véget is érhetett volna, ha a testvérek 2014-ben nem döntenek úgy, hogy
megpróbálnak hatalmas profitot keresni a birtokukban lévő hamis festményen.
A hitelességet igazoló (téves) dokumentum felhasználásával megállapodtak egy vevővel, aki a tudomásuk szerint egy arab sejk volt.
2014 decemberében, egy olasz közvetítő bevonásával akarták nyélbe ütni az üzletet, 4 millió eurós vételárral. Megállapodtak, hogy Torinóban találkoznak, ahol a testvérek megkapnak 1,7 millió svájci franknak megfelelő előleget, majd az üzlet további részét Svájcban bonyolítják le.
Emellett az olasz közvetítő 300 ezer eurós jutalékot kért, melyet a testvéreknek saját zsebből kellett előteremteniük.
Miután a testvérek kölcsön kértek egy baráttól 300 ezer eurót a jutalékra, elutaztak Torinóba, a megbeszélt találkozóra. Ezzel követték el az újabb hibát. Az üzlet látszólag rendben ment, ők átadták a jutalékot a közvetítőnek, és meg is kapták az ígért összeget. A testvérek géppel ellenőrizték a pénz eredetiségét, és nem találtak problémát.
A közvetítő azonban az átadás és a svájci utazás között valahol kicserélte a pénzt hamis bankjegyekre.
Amikor a testvérek megpróbálták letétbe helyezni a pénzt egy genfi bankban, a művelet előtt nem sokkal szembesültek azzal, hogy a banki letétbe szánt összeg hamis bankjegyekből áll, azok csupán a svájci frank bankjegyek egyszerű fotómásolatai voltak.
Mire ezt megtudták, a közvetítő és az állítólagos arab sejk természetesen eltűnt.
A testvérek tehát ott találták magukat 300 ezer euró adóssággal, miközben a kezükben nem volt valódi pénz.
A szerencsétlenségüket tetézte, hogy amikor megpróbálták elhagyni Svájcot, a vámnál megállították őket, és a hatóságok megtalálták a hamis bankjegyeket.
Azonnal értesítették a spanyol hatóságokat, közölve, hogy a férfiak 1,7 millió frank értékű hamis bankjegyet akartak becsempészni az országba.
Ahogy hazaértek, a spanyol rendőrség azonnal őrizetbe vette őket, a hamis pénzt pedig lefoglalták. A nyomozók később a kérdéses festményt is megtalálták a testvérpár lakásában, és azt is lefoglalták. Végső soron tehát a testvérek mindent elveszítettek, a festményt és a 300 ezer eurót is.