A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem csak arról a 250 ezer, illetve 750 ezer munkavállalóról szól, akiket közvetlenül érint az intézkedés, hanem komoly egyéb gazdasági és bérezéssel kapcsolatos hatása is van - mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az új minimálbér-megállapodás aláírása után. Czomba Sándor kiemelte: a munkaadói és a munkavállalói oldalnak is komoly engedményeket kellett tenni annak érdekében, hogy a megállapodás megszülethessen.
Ilyen nehéz, válságos időszakban különösen fontos, hogy a gazdaság szereplői tudjanak mihez igazodni. A minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 10 százalékos emelése, és a december 1-jei hatályba lépés olyan igazodási pontok, amelyek a gazdaság szereplőinek a következő időszakra fontos üzenetet jelentenek -
fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: a tárgyalások során szó esett arról, hogy érdemes hosszabb távon is közösen gondolkodni, és az infláció letörésére tett idei intézkedések után a gazdaság erősítésére koncentrálni. Ebből a szempontból is fontos ez a megállapodás, illetve az a szándék, hogy a következő időszakban a reálkeresetek a gazdaság teljesítőképességének függvényében évről évre folyamatosan emelkedjenek - tette hozzá.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a megállapodás aláírása után közölte: a szakszervezeti oldal számára vállalható, elfogadható kompromisszum született, figyelembe véve a körülményeket, a gazdasági realitást.
A munkavállalói oldal céljai közé tartozott, hogy az idei infláció miatti kompenzációt el tudják érni.
Emellett olyan mértékű emelést szerettek volna, amellyel a minimálbér közelít az átlagkeresethez, illetve a növekedés meghaladja a reálmegőrzést 2024-ben - ismertette. A szakszervezetek kitűzött céljait sikerült elérni - jelezte. Palkovics Imre kiemelte azt is, hogy már idén december 1-jétől emelkedik a minimálbér.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke a munkáltatói oldal nevében szintén jelentős eredménynek nevezte, hogy sikerült az öt szervezetnek és a kormánynak megállapodnia, ráadásul ilyen korai időpontban. Ez mutatja a felek pozitív hozzáállását - jelezte. A megállapodás tartalmáról szólva elmondta:
a munkaadói oldal nagy kompromisszumokat kötött, de átérezték azt, hogy a legszegényebb rétegek életszínvonalát reálértékben is jelentősen tudják növelni.
A jövő évi 6 százalékos inflációval számolva a minimálbéren keresők reáljövedelme 9 százalékkal nő, a garantált bérminimum esetében 4 százalékos lesz az emelkedés - mutatott rá. Hozzátette: ez különösen jelentős, főként amikor a recesszióból éppen kilábaló gazdaságról van szó.
A harmadik negyedéves GDP már pozitívba fordult, és bíznak abban, hogy ennek lesz folytatása jövőre is - hangsúlyozta Rolek Ferenc.
A minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást hivatalosan is aláírta hétfőn Budapesten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) öt tagja, valamint a kormány részéről Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A munkaadói és a munkavállalói oldal, illetve a kormányzat megállapodása értelmében a minimálbér 15 százalékkal bruttó 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal bruttó 326 ezer forintra emelkedik már idén december 1-jétől.
A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői látták el kézjegyükkel a dokumentumot. A VKF hatodik tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást.